Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

PONGÓ JÁNOS: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története I. rész

Az első világháborút közvetlenül megelőző években általában vetődik fel a Bécsben őrzött magyar műkincsek — köztük természetesen a hadtörténelmi emlékek — visszaszerzésének ügye. Ennek „...érdekében ismételten estek felszólalások, úgy a parlamentben, mint a sajtóban, de eredménytelenül. Az önálló magyar hadimúzeum felállításának gondolatát egyelőre elejtették."

5 Az ország közvéleménye, élén a Magyar Tudományos Akadémia hadtörténelmi bizottságával, a háború első évében újult erővel követeli a magyar hadimúzeum felállítását. A szívósan felszínen tartott követelés végül is kimozdítja a holtpontról a múzeum létrehozásának ügyét, s az — a bürokrácia útvesztőit megjárva — a háború végéig egy kész, de „legfelsőbb jóváhagyás" nélkül maradt terv állapotáig jut el. Mielőtt a hadimúzeum ügyének a hivatalos és hosszadalmas útját végigkísérnők, a múzeum létrehozásának alapvető akadályáról vallott nézetünk alátámasztására ismertetni kívánunk egy bizonyára érdeklődésre számot tartó magánkezdeményezést. Dr. Csák Árpád, a Balatoni Múzeum Egyesület akkori titkára 1914 augusztusában — tehát hamarosan a háború kitörése után — a honvédelmi miniszterhez

6 intézett beadványában felhívta a figyelmet arra, hogy a háború kínálkozó alkalmat teremtett a magyar hadimúzeum felállítására, továbbá, hogy a múzeum anyagát a hadrakelt sereg körletében folytatott gyűjtőmunkával lehetne előteremteni. A honvédelmi miniszternek a beadvánnyal kapcsolatos válasza, illetve intézkedése nem áll rendelkezésünkre, de bizonyára nem is volt. Hatásköréből legfeljebb a cs. és kir. hadügyminiszternek való felterjesztés lehetőségéig futotta volna, de arról sincs tudomásunk. Ezzel egyébként dr. Csák is tisztában volt. A rendelkezésre álló dokumentumokból kitűnően több illetékes fórumhoz is eljuttatta javaslatát, köztük magához a hadügyminiszterhez is. Csákot ugyanis nem kötötte semmiféle szolgálati út — s éppen ez a cs. és kir. hadügyminiszteri állásfoglalás áll rendelkezésünkre, mely szerint „...bár dr. Csáknak kezdeményezéséért köszönetet mond, mégis nem engedheti meg, hogy a hadimúzeum anyagának összegyűjtése a hadrakelt sereg körletében más, mint a hadizsákmány összegyűjtésére a katonai szabályzatok értelmében egyedül hivatott katonai szervek által eszközöltessék. Az ily módon összegyűjtött anyag felhasználása és szétosztása iránt csak a leszerelés után lesz intézkedés tehető."

7 A hadügyminiszteri válasz, amit „ante expeditionem" megküldött a honvédelmi miniszternek, utóbbi feljegyzéseivel együtt több szempontból tanulságos. A hadműveleti területen való anyaggyűjtésre vonatkozó válasz egyértelmű és világos: a hadügyminiszter ennek elutasítására talált katonai szári. MAt. Mt.-1927. (Emlékirat...) (3. A „honvédelmi miniszter" alatt a magyar, a „hadügyminiszter" alatt pedig a közös miniszter értendő (1918 októberéig). 7. Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban HL.) Polg. dem. forr. katonai iratai. HM. l/a. oszt. 5135/1918. Eln. a.sz. {18 675/1914. Eln. ikt.sz.] 4/5-13. It-i j.