Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
1805 M. lovassági zászló nincs a gyűjteményben, 1806 M. pedig kettő található. Az egyik 81 az 1. (Császár) huszárezred (Kaiser Husaren Regiment No. 1.) sárga színű, négyszögletes osztályzászlója 82 volt és 1813-ból származik, a másik az 5. huszárezred meggypiros — a szabványtól lényegesen eltérő —- standartja, 83 mely a gyűjtemény egyik kuriózum darabjának tekinthető. A négyszögletes zászlólap bal oldalának a közepére az 1806-os császári kiscímert, négy sarkába pedig a koronás magyar címert hímezték. A zászló jobb oldalának közepét Nagy-Britannia címere 84 foglalja el, középpajzsában a Hannover-ház címerével. 85 Itt a zászlólap négy sarkában a mindenkori angol trónörökös, a walesi herceg jelvénye látható. A badge-nak nevezett jelvény, arany koronába tűzött három fehér strucctoll, kék szalagján az ónémet nyelvű ,,ICH DIEN" (én szolgálok) jelmondattal. A zászlót, amely valószínűleg Angliában készült, György angol régens 87 adományozta, aki 1814-től 1830-ig az 5. huszárezred tulajdonosa volt. Az adományozás valószínűleg 1814-ben vagy 1815-ben — de még az 1815-ös címer megjelenése előtt — történt. A gyűjteményben 1816 M. és 1837 M. lovassági zászló csupán egy-egy van. Az 1816 M. a 12. (Nádor) huszárezred 87 egyik, sárga színű, tehát osztályzászlója volt. 88 Az 1837 M. ugyancsak osztályzászló 89 — eredete azonban nem ismeretes. A gyűjteményben szereplő XIX. századi lovassági zászlókhoz tartozó, illetve önálló zászlószalagok és zászlótartó övek közül csupán a 4. huszárezred barna bársony, hátsó oldalán bőrrel bélelt zászlótartó övét 90 említjük meg, amelynek csatján a következő felirat áll: „WIEN AM 1 TEN MAJ 1816 BÁRON SIMONYI OBERST". 91 A császári-királyi hadsereg magyar gyalogezredeinek XIX. századi ezred- és 81. Uo. 0992/Z1. sz. 82. Az ezred 2. Velitendivision-jának zászlója volt. (Übereinkominen... 17. o. 820. fsz.) — 1813— 15-ben a reguláris huszárezredeket, önkéntesekből toborzott és Velitendivision-oknak nevezett, könnyfilovas osztályokkal egészítették ki. Az ókori Rómában a könnyű csapatokat levis armaturae-nak nevezték; ebből származott a velit, illetve veliten szó. 83. Hadt. Múz. zászlógyfijt. 0072/Z1. sz. 84. Nagy-Britannia címere: az arany oroszlán és ezüst egyszarvú által tartott, négyeit, ovális pajzs első és negyedik vörös mezejében három, jobbra lépő arany oroszlán (Anglia címere); a második: arany mezőben felegyenesedő, jobbra forduló, vörös oroszlán (Skócia címere); a harmadik: kék mezőben ezüsthúros aranyhárfa (Írország címere). A címerpajzsot a Térdszalag Rend aranyszegélyű, sötétkék szalagja veszi körül, a szalagban a rend jelmondatával: „Honi sóit qui mai y pense" (Szégyellje magát, aki rosszat gondol erről). A címerpajzson nyugszik az oroszlános angol királyi korona. A pajzstartók redőzött kék szalagon állnak, amelyen az angol korona jelmondata: „Bieu et mon droit" (Isten és jogom) olvasható. A címerpajzs alatt jobbra, zöld leveles száron egy piros és egy fehér rózsa, balra egy kék bogáncsokkal és zöld lóherelevelekkel megrakott ág látható. 85. A Hannover-dinasztia címere: a három részre osztott pajzs első, vörös mezejében, két jobbra lépő, aranyoroszlán (Braunschweig); a második: vörös szívekkel behintett, arany mezőben kék, jobbra lépő oroszlán (Lüneburg); a harmadik: alsó vörös mezőben jobbra ugró ezüst ló (Niedersachsen). Az alappajzsra helyezett középpajzs vörös mezejében a német-római császári arany korona látható. 86. 1811-től 1820-ig régens, 1820-tól 1830-ig IV. Oyörgy néven Nagy-Britannia, Írország és Hannover királya. 87. A 12. huszárezred 1800-ban a jászkim kerületek és a hajdúvárosok felkelő lovasezredeként alakult meg, és még ugyanabban az évben reguláris ezred lett. 1802-től a 12. huszárezred nevet viselte. 1800—1847-ig József nádor volt az ezred tulajdonosa, ezért is nevezték Nádor huszárezrednek. (Palatinal-Husaren Regiment. 88. Hadt. Múz. zászlógyűjt. 0099/Z1. sz. 89. Uo. 0237/Z1. sz. 90. Uo. 0776/Z1. sz. 9). Báró Simonyi József ezredes 1813-tól 1825-ig a 4. huszárezred parancsnoka volt.
