Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

Alsó-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Karinthia és Krajna, Morvaország és Szilézia, Erdély, Illyria, valamint Csehország. A kiseímer 1866-ban sem változott.

73 Az 1804 — 1866 közötti címerváltozásokat természetesen nyomon követték a császári-királyi hadsereg zászlóinak változásai is. Az 1804-es, 1806-os, az 1815-ös és 1836-os címer változásoknak az 1805 M., az 1806 M., az 1816 M., valamint az 1837 M. zászlók feleltek meg. Egyedül az 1859 M. zászló nem kapcsolódott címerváltozáshoz. 1859-ben ugyanis ismét bevezették a hímzett zászlókat, addig — közel száz évig — a címereket és egyéb ábrázolásokat ráfestették a zászlókra.

74 Az 1859 M. zászlókra 1866-ig az 1836-os címert, 1866 után pedig az 1866-os címert hímezték. A XIX. századi császári-királyi hadi zászlók közül a törzs- vagy ezredzászlók mind a gyalogságnál, mind a lovasságnál — fehér selyemből készültek, a zászlólap egyik oldalán az osztrák császári közép-, illetve kiscímerrel, a másik oldalon az aranysugarakkal övezett egész alakos Szűz Mária ábrázolással. Az ezredzászlók szabad széleit fekete-arany-vörös-ezüst lángnyelvek szegélyezték. A gyalogságnál a zászlóaljzászlók, illetve a lovasságnál az osztályzászlók sái'ga színűek voltak, a zászlólap mindkét oldalán a császári címerrel. A sárga zászlókat fekete-sárga-vörös-fehér lángnyelvek vették körül.

75 A zászlók négyszögletesek voltak. A gyalogsági zászlók rúdját spirálvonalban, a lovasságiakét pedig hosszában fekete-sárga-vörös-fehér színűre festették.

76 A levél alakú, lapos, sárgaréz zászlócsúcs mindkét oldalára az uralkodó névjelét (El, később EJ1) gravírozták. A császári-királyi hadsereg magyar ezredeinek XIX. századi zászlóiból 39 teljes zászló és 70 zászlószalag került be a múzeum gyűjteményébe. A 39 zászló között csupán 6 a lovassági, vagyis a gyűjtemény XVIII. századi részével ellentétben itt a gyalogsági zászlók vannak túlsúlyban. Először tekintsük át a XIX. századi lovassági, pontosabban huszárzászlókat. Ezek közül a legkorábbi zászló az 1798-ban felállított 7. huszárezredé volt.

77 Az ezred egyenruhája színeinek megfelelően a fecskefark szabású zászlólap egyik oldala kék, a másik fehér. A fehér oldalon — oxidálódott, arany koszorúban — „PRO REGE ET PATRIA" jelmondat, a koszorú körül pedig „LICHTENSTEIN HUSSAREN-REGIMENT N. 7."

78 felirat olvasható. A zászlólap kék oldalának közepén, a II. Rudolf-féle házikorona alatt, a német-római kétfejű császári sas helyezkedik el, mellén a korona nélküli magyar címerrel. 73. Az 1866-os közép- és kiseímer 1915. október 11-ig érvényben maradt. 74. A zászlóábrázolások festését 1766-ban rendelték el. {Alfréd Mell: I. m. 44. o.) 75. A törzszászlők fekete-arany-vörös-ezüst, illetve a zászlóaljzászlók fekete-sárga-piros-fehér szegélyezését 1765-ben vezették be. (Alfréd Mell: I. m. 44. o.) 76. A zászlórudaknak ily módon való festése 1765-ben kezdődött. (Alfréd Mell: I. m. 44—45. o. 77. Hadt. Múz. zászlógyüjt. 0100/Z1. sz. 78. 1801-től 1836-ig .Tohannes Liehtenstein herceg altábornagy, majd tábornagy volt az ezred tulajdonosa. Az utolsó ezredtulajdonos neve alapján, az ezred legkésőbbi elnevezése „Wilhelm II., Deutscher Kaiser und König von Freussen H. 7. Husaren Regiment" volt.