Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

helyet. A középcímernél a sas szárnyam félkörben tíz országos és tartományi címer (mellékcímer) helyezkedett el — jobbról és fentről kiindulva a következő sorrendben: Magyarország, Galícia,

67 Salzburg, Erdély, Morvaország és Szilézia, Stájerország és Karinthia, Würzburg és Frankén, 68 Krakkó, 69 AlsóAusztria, valamint Csehország. A kiscímer ebben az esetben is csupán annyiban tért el a középcímertől, hogy nem voltak mellékcímerei. Az osztrák császárságnak a napóleoni háborúk utolsó időszakában szövetségeseivel együtt elért sikerei — a korábban elvesztett tartományok visszaszerzése és az új hódítások — 1815-ben ismét címerváltozáshoz vezettek. A leglényegesebb változás —- azonkívül, hogy mind a közép- és kiscímernél elhagyták a genealógiai címer mögül a Német Lovagrend nagymesteri keresztjét — a sas szárnyain elhelyezett mellékcímerekben és azok sorrendjében következett be. A középcímerbe bekerült Lombardia és Velence egyesített címere,

70 valamint Tirolé, viszont kimaradt Krakkó, továbbá Würzburg és Frankén címere. A mellékcímerek száma tehát továbbra is tíz maradt és sorrendjük a következőképpen alakult: Magyarország, Lombardia és Velence, Alsó-Ausztria, Erdély, Morvaország és Szilézia, Tirol, Stájerország és Karinthia, Salzburg, Galícia, valamint Csehország. Az I. Ferenc halálával kapcsolatos trón változás volt az előzménye az 1836-as címerrendezésnek. Az 1836-os középcímerben a mellékcímerek száma lllyria

71 címerével tizenegyre növekedett, sorrendjük pedig az alábbi volt: Magyarország, Lombardia és Velence, lllyria, Erdély, Morvaország és Szilézia, Tirol. Stájerország és Karinthia, Salzburg, Alsó-Ausztria, Galícia, valamint Csehország. A középpajzshoz kapcsolódó rendjelvények — kívülről befelé haladva — a következők voltak: Aranygyapjas Rend, Katonai Mária Terézia Rend. Szent István Rend és legbelül egymás mellett: Lipót Rend (jobbra), Vaskorona Rend (balra). Az 1836-os osztrák császári kiscímer teljesen megegyezett az 1815-össel. A porosz—osztrák—olasz háborúkban — 1859-ben és 1866-ban — elszenvedett vereségek és az azokkal járó területveszteségek 1866 végén az osztrák császárság címerének újabb megváltoztatásához vezettek. Az 1866-os középcímerből kimaradt ugyan Lombardia és Velence címere, de mivel Stájerország és Karinthia címerét különválasztották - a Karinthiáé mellé még felvették Krajna címerét is

72 —, a mellékcímerek száma továbbra is tizenegy maradt. Az 1866-os középcímerben a mellékcímerek sorrendje: Magyarország, Galícia, 67. Galícia címere: kék mezőben vörös pólyán jobbra lépő fekete holló, alatta három arany korona. 68. Würzburg címere: kék mezőben jobbra ferdülő arany lándzsán vörössel és ezüsttel négyeit zászlócska; Frankén címere: a címerpajzs felső, vörös mezejébe három jobbra ferdülő, csúcsban végződő ezüst mező nyúlik be. 69. Krakkó címere: vörös mezőben ezüst sas. 70. Lombardia címere: ezüst mezőben tekergődző kék kígyó, szájában gyermekkel. 71. lllyria címere: kék mezőben antik, arany gálya. 72. Krajna címere: ezüst mezőben vörössel fegyverzett, jobbra néző kék sas, fején császári koronával, mellén vörössel és arannyal kockázott félholddal.