Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
címerből, 35 valamint az 1743-as királyi címerből összetett címer látható. (Ugyanezt á címert gravírozták a levél alakú, sárgaréz zászlócsúcs mindkét oldalára.) A zászlólap másik oldalán a Szűz Mária ábrázolás fölé a ,,SUB TUUM PRAESIDIUM" jelmondatot írták. Az 1745 — 1765-ös időszak végéről származik az 1762-ben felállított erdélyi „Székely Határőr-Huszárezred" (Székler Grenz Husaren Regiment) három, fecskefark alakú zászlója. 30 Ezek közül kettő zöld, egy pedig fehér selyemből készült. Mindhárom zászló hímzésmintája azonos és mindegyiken ott látható az ugyancsak hímzett ,,HR" (Husaren Regiment) és az „N" (Nummer) „11" jelzés. 37 (Az ezred 1798-tól 11. huszárezred néven szerepelt.) A zászlók az 1745-ös előírásoknak nem felelnek meg, többek között azért sem, mert nincs rajtuk a kétfejű sas. A fehér zászló egyik oldalára az 1743-as királyi címert, a másikra Erdély 1765-ös címerét 38 hímezték. Érdekesség, hogy ez a zászló, bár fehér színét tekintve törzszászló volt, Szűz Mária ábrázolás nem került rá, A két zöld színű zászlón szereplő összetett címer a magyar, a cseh, az ősi osztrák, a lotharingiai és a brandenburgi címert, valamint Erdély címerét tartalmazza. Az egyik zöld zászlón — arany hímzésű barokk keretben — „NOB NAT SICUL" (nemes székely nemzet), a másikon „NOB COMT ALB" (nemes Fehér megye) 39 felirat olvasható. Az 1765-ben német-római császárrá választott II. József 1765-től 1780-ig társuralkodóként szerepelt anyja, Mária Terézia királynő mellett. Ezt a társuralkodói viszonyt az 1756-ban felállított „Jász-Kun Huszárezred" 40-nek a múzeumban őrzött két teljesen azonos, piros-kék színű selyemzászlója 41 is viszszatükrözi. E zászlókon címerek és emblémák nem szerepelnek, mindkét oldalukra a császári koronát s alá a „JMT" (József, Mária Terézia) névjelet hímezték. 42 Mária Terézia halála után, 1780-ban a Habsburg birodalom kormányzásának irányítását teljes egészében II. József vette át, aki a birodalmat alkotó orszá35. Toscana címere: arany mezőben egy nagyobb kék golyó és öt kisebb golyó. A kék golyó három arany liliomot foglal magába. 36. Hadt. Múz. zászlógyfljt. 0061/ZL, 0067/Z1., 0074/Z1. sz. 37. Az Udvari Haditanács 1806. december 6-án rendelte el, hogy a lovas- és gyalogezredek zászlóin tüntessék fel a fegyvernem, illetve csapatnem kezdőbetűit (pl. I. R. = Infanterie Regiment) és az ezred hadrendi számát. 38. Erdély 1765-ös címere: a keskeny vörös pólyával két mezőre osztott címer felső kék mezejében jobbra néző fekete stilizált sas, fölötte jobbról arany nap, balról ezüst, fogyó hold; az alsó arany mezőben 7 lebegő vörös bástya. — Mária Terézia 1765. november 2-i aranybullás oklevelével Erdélynek a nagyfejedelemség címet és az előbbiekben leírt címert adományozta. (Dr. Csánki Dezső: Az új magyar és úgynevezett közös czímerekről. Századok, 1916.1. évf. 1. sz. 10-11. o.) 39. Az erdélyi Alsó-Fehér vármegyére utaló szöveg némi kétséget ébreszt afelől, hogy tényleg a 11. huszárezredé volt-e a három zászló. A 11. huszárezred legénységét ugyanis Háromszék, Ősik, Aranyos és Hunyad megyékből toborozták. Ezzel szemben az ugyancsak erdélyi 2. (Kálnoky) huszárezred huzamosabb ideig állomásozott ÍTagyenyeden, Alsó-Fehér megye szókhelyén. 40. Az 1775-ig fennállott ezrednek egyetlen tulajdonosa, báró Török András tábornok, majd altábornagy volt 1765 — 1775 között. Róla nevezték az ezredet Török huszárezrednek. 41. Hadt. Múz. zászlógyfljt. 0063/Z1., 0082/Z1. sz. 42. Az ezred törzszászlója, valamint még egy közzászlója a bécsi Heeresgesehichtliehes Museumban van. (Friedrieh Haitsmann: I. m. 169. o.)
