Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
lóikon a német-római kétfejű császári sast viselték: a sas mellének közepén a magyar királyi címerrel. 12 A császári-királyi hadsereg magyar ezredeinek száma — különösen az 1740-es évekig — viszonylag igen alacsony volt. 1740-ben például az 52 gyalogezredből csupán 3, a 40 lovasezredből pedig 8 volt magyar ezred. 13 A XVIII. századi magyar gyalogezredeknek nincs zászlóemléke a múzeumban, a huszárezredek fennmaradt zászlói közül viszont több is megtalálható. A gyűjteményben 2 olyan huszár századzászló 14 is szerepel, amelyek III. Károly (mint német-római császár VI. Károly) uralkodásának időszakából származnak. Mindkét zászló kétszárnyú, vagyis ún. fecskefark szabású (a téglalap alakú zászlólapból egy háromszög alakú részt kivágtak), arany szállal gazdagon hímzett. A zászlók zöld, illetve kék damasztból készültek. A zöld zászló egyik oldalán hímzett tájkép, felette két lebegő szárny, valamint „PROTEGENT ET DESTRVENT" jelmondat látható. A zászlólap másik oldalának közepén a német-római császári címer — hímzett kétfejű sas — helyezkedik el, mellén a magyar címerrel. A zászló csúcsának egyik oldalára ugyancsak a német-római kétfejű sast és a „CVI" (VI. Károly) névjelet, a másikra a Splényi család címerét 15 — könyvet tartó medve — vésték fel. Az utóbbi címer azt bizonyítja, hogy a zászló a Splényi huszárezredé volt — az 1733-ban báró Splényi Gábor alapította ezred 1768-ig állt fenn — és 1733 — 1740 között készíthették. A zászlót 1849-ben Pongrácz Gáspár, Trencsén megye alispánja és kormánybiztosa juttatta el a Nemzeti Múzeumba. 16 A III. Károly korából származó másik, a kék színű zászló eredete ismeretlen. Egyébként e zászlónak az egyik oldalán is a császári kétfejű sas szerepel, mellén a magyar címer kettős keresztes részéből és a vörös-fehérvörös pólyás, ősi osztrák címerből alkotott címerrel. A „CVI" névjelet itt az osztrák címer fehér pólyájába hímezték bele. A zászló másik oldalára kardot markoló oroszlánt hímeztek, föléje mondatszalagba az „ANIMVS CVM ROBORE MIXTVS" jelmondatot 17 írták. Feltehetően ugyancsak a XVIII. század elejéről — esetleg a XVII. század végéről — származik az 1696-ban alapított Deák (a későbbi 8.) huszárezrednek 18 a gyűjteményben szereplő három, fecskefark alakú, zöld színű damasztzászlója 19 12. A magyar címernek a német-római császári sas közepére való helyezésére a Habsburg-dinasztia nőági trónöröklését kimondó 1723:98. te. 3. §-a intézkedett: „Consilium utatur sigillo suae majestatis ceasareo-regiae, cum circumferentia aquilae, in medio autem insignibus regni." Idézi Illés József: A magyar ezímer és a királyi czím története 1804-től kezdve. Budapest, 1916. 31. o. 13. Berkó István: A magyarság a régi hadseregben. (Melléklet a Magyar Katonai Közlöny 1926. évi 11 —12. füzetéhez.) Budapest, é.n. 27. o. 14. Hadt. Múz. zászlógyfijt, 0065/Z1., 0068/Z1. sz. 15. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1863. X. köt. 334 — 335. o. 16. Magyar Nemzeti Múzeum, Kalauz... 217. o. 17. TJo. 18. I. Lipót 1696. február 26-i alapító dekrétumában Deák Pált hatalmazta fel az ezred felállítására. Az ezredtulajdonosok változásának megfelelően az ezred elnevezése fennállása során több ízben megváltozott. 1769-től az ezred a 30., 1798 után pedig a 8. hadrendi számot viselte, egészen az első világháború végéig. 19. Hadt. Múz. zászlógyfijt. 0064/Z1., 0066/Z1., 0081/Z1. sz.
