Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

GALVÁN KÁROLY: A magyar királyi honvédség (1868-1918) békeruházati emlékanyaga az Országos Hadtörténeti Múzeumban

a sárgafémből sajtolt sapkarózsát, amelynek közéjimezőjében az uralkodó névjelének (IFJ) áttört betűi láthatók. A tiszti tábori sapkán az uralkodó név­jelét arany szálakkal hímezték be az aranysodralékból készített rózsa fekete bársony középmezejébe. A gyűjteményben található egyetlen ] 809 M. huszár legénységi sapkát [2418/Ru.] félfinom, buzérvörös posztóból varrták, a sapka anyagából készí­tett szemernyővel, amelyet elöl a nyakvéd végei alá hajtottak fel. A szemernyő jobb oldali vége felett — a nyakvéd külső oldalán — sárga posztóból kivágott .,]" számjegy (az ezredszám) látható. A sapka belső szélére nyersszínű, szaty­tvánszerű verítékbőrt (izzasztót) varrtak. A sapkarózsa megegyezik a gyalo­gos legénységi sapkáéval. A nyakvéd két végét 2 sárgafém kisgömb fogja össze. A 2417/Ru. számú, hasonló mintájú huszártiszti sapka finomabb posztéiból és az ugyancsak fentebb leírt tiszti rózsával készült. A sapkáról az ezredszám hiányzik. Az 1870-ban megjelent ,,öltözeti és felszerelési szabályzat" szerint a gyalogos legénység sötétkék tábori sapkát viselt, jobb oldalán vörös posztóból kivágott szám jegyekkel. 10 Az 1875 M,, 2445/Ru. számú sapkát félfinom posztóból varrták, de nincsen rajta számjegy. Ernyője (ellenzője) feketére lakkozott bőr. A hasonló mintájú, 0179/Ru. szánni sapka durva posztóból készült. Ellenzője feketére lakkozott préselt karton, fekete viaszosvászon szegéllyel. A sapka bal oldalán (!) látható a vörös posztéiból kivágott 10-es számjegy. 1909-ben a tábori sapka — a tábori ruházat többi darabjaihoz hasonlóan csukaszürke lett. 21 ' ATILLÁK, MENTÉK. Az atilla egysoros, zártnyakú, különböző alj hosszú­ságú kabát volt, amelynek a mellrészét 5 (0) pár zsinór díszítette. Ezenkívül még az ujjain és a hátán is zsiné>rdíszítést alkalmaztak. A mente az atillával zsinórdíszítésben megegyezett, de fő jellemzője az volt. hogy szőrmével bélelték és szőrme került a szélekre és az ujjtorkolatokra is. A mente gallérja lehetett álló, vagy fekvő, de mindenkor szőrmézett. 1809-ben a honvédség egész állománya részére — a huszárlegénység kivételé­vel — díszöltözethez atillát rendszeresítettek. Ennek az atillának a zsinórdíszí­tése hasonlított a hadseregbeli huszáratilláéhoz. A honvéd huszárlegénységi és tiszti mente zsinórzata pedig azonos volt az atilláéval. A gyűjtemény egyetlen 1809 M. honvéd huszárlegénységi mentéje a 0510/Ru. 19. Az eddig megjelent munkák 1870. évre teszik a sötétkék sapka rendszeresítését, de már a 16 450/111. —1875. sz. körrendelet a ..sötétkék új tábori sapkákra" fölvarratandó számokról intézkedik és a 31 387/III. —1875. sz. kör­rendelettel kiadott „Árjegyzők a honvédségi ruha-, szerelvény-, ...czikkekről..." is közli a „kék tábori sapka, szem­ernyővel és rézrózsával" árát. Az előző körrendelet 1875. április 23-án, az utóbbit szeptember 9-én írták alá. (RE. 1875. évi 11. szám. 90. o., illetve 29. sz. 163. o. + Árjegyzék.) 20. 13 628/eiu.-1908. sz. körrendelet. ItK. 1909. évi 1. sz. 1-5. o. (Az uralkodó 1908. december 22-én, a honvé­delmi miniszter pedig 1908. december 30-án irta alá.) A rendelet kelte szerint is 1908 M. ruházatról beszélhetnénk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom