Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

GALVÁN KÁROLY: A magyar királyi honvédség (1868-1918) békeruházati emlékanyaga az Országos Hadtörténeti Múzeumban

szíjat vékony fekete bőrből készítették. A csákó elejére erősítették a sajtolt cs;ik()címert, amely egy szalaggal övezett kerek pajzson a magyar címert ábrázolta, tetején a magyar királyi koronával. A szalagon a magyar alakulatok­nál ..Királyért és hazáért", a horvát-szlavón zászlóaljaknál pedig ,,Za kralja i domovinu" jelmondat szerepelt. Az 1869 M. csákócímer Magyarország közép­címerét ábrázolta. A négy mezőre osztott pajzs Dalmácia, Horvátország, Szla­vónia és Erdély címerét egyesítette, a közóppajzs pedig Magyarország pólyás, kettős keresztes külön címerét mutatta. A címer fölött helyezkedett el a kettős csonka kúp alakúra sajtolt csákórózsa, melynek előlapján, a királyi korona alatt, az uralkodó (I. Eerenc József) névjele — LEJ — domborodott ki. A csákó­rózsa hátlapjára a felillesztés céljából egy 8 cm hosszú U alakú fémhuzalt for­rasztottak. A csákó címere és rózsája tombakból készült. 6 A múzeum 0687/Ru. számú csákója megegyezik a fentebb leírt gyalogos legénységi csákóval. A gyalogtiszti csákó abban különbözött a legénységitől, hogy finom posztó borította; szemernyőjének küloldalát — a külső szélétől 2 mm-re — 1,5cm széles, aranyszálakból készített, szalagszerű hímzés díszítette, a szemernyő belső oldalát zöld bőrrel borították, szélét bőrrel szegték, az ernyő illeszték­helyét arany lánczsinór fedte; a fémtartozékok aranyozottak voltak; a csákém - a tető szélétől 4 mm távolságra — arany rendfokozati paszomány futott körül. A tiszti csákórózsán körbefutó bordázat zsinórmintázatú volt. Az egyenruha-gyűjteményben szereplő 5 db 1869 M. gyalogtiszti csákó rend­fokozati paszomány szerinti megoszlása: 0664/Ru., 1031/Ru. és 2895/Ru. hadnagy-főhadnagyi 0622/Ru. századosi 0686/Ru. törzstiszti. 7 Az 1869 M. huszár legénységi csákó [0630/Ru. és 0691/Ru.] megegyezik a gyalogos legénységi csákóval: eltérés csupán annyi, hogy a fejrészt kétrét fek­tetett és mindkét végén fonadékkal ellátott, meggyvörös zsinórból készített vitézkötés övezi úgy, hogy a fonadékok a csákó jobb oldalának közepén függ­nek. A huszárok csákórózsájának hátoldalán egy hüvely van a lószőrforgó rögzítésére. A honvédhuszárok lószőrforgó ja 1869-től 1909-ig fehér, attól kezdve pedig fekete volt. Kivételt képeztek a trombitások, akik csákójukon végig vörös forgé)t hordtak. A sárgafémből sajtolt ezredszámot (1 —10.) minden honvéd­huszár a csákó bal oldalán viselte. A 0776/Ru. számú, 1878 M. kezelőtiszti csákó az 1869 M. gyalogtiszti csákó­tól 8 csupán sötétkék posztóborításával különbözik. 6. A tombak rézötvőzet, melynek cintartalma a 18%-ot nem haladja meg. 7. A honvédség rangjelzéseit lásd a ,,Függelék"-ben. 8. 1783/eln. —1878. sz. körrendelet, .Rendeleti Közlöny a magyar királyi honvédség számára (továbbiakban RK.). 1878. évi 10. sz. 40. o. — A kezelőtisztek (1910-től gazdászati tisztek) feladata volt a csapatoknál a számadói teendők ellátása, valamint a raktári készletek kezelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom