Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

PONGÓ JÁNOS: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története I. rész

jelentős helyet kapott, s a két évtized múlva megnyíló kiállításra is erősen rányomta bélyegét. „Magyarországon, ellentétben a külfölddel — folytatódik az indokolás — ez idő szerint semmiféle hasonló muzeális intézményünk nincs, ilyennek létesítése eddig mindig közjogi akadályokba ütközött. — Időszerű és szükséges tehát, hogy e téren a múlt mulasztásait pótolva, Budapesten egy, a magyar nemzet háborús dicsőségét megörökítő múzeum létesítésére a kezdő intézkedések megindíttassanak.'' A múzeum gyűjtési körét — a „Promemoriá"-ban kifejtett megfontolások alapján — az előterjesztés is az első világháborúra korlátozza, kibővítve az indokolást azzal az alaptalan és értelmetlen érveléssel, hogy a régebbi emlékanyag beállítása az intézmény egységességét és áttekinthetőségét zavarná. A vonatkozó részt a következőkben idézzük: „A múzeumban elsősorban mindazon csapatoknak, melyek Magyarországból egészíttetnek ki, a magyar katonáknak - legyenek azok honvédek, népfölkelők, vagy közös hadseregbeliek — hősi küzdelmei örökíttetnének meg s az ezen küzdelmekből származó hadiemlékek őriztetnének s állíttatnának ki. Emellett azonban — természetesen már szűkebb keretek között — oly emlékek gyűjtése és kiállítása is kívánatos, melyek az összetartozandóságra való tekintettel Boszniára és Herczegovinára, továbbá a Monarchia másik államára vonatkoznak, szintúgy a teljesség kedvéért a szövetségesek teljesítményei is bemutatandók volnának oly mértékben, amennyire ezek a hazai föld védelmével összefüggésben állnak. Ezen katonai részt kiegészítené a mögöttes országban végzett óriási, a hadviselést és így a végső béke kivívását elősegítő munkának kellő méltatása, úgy hogy a múzeum a nemzet háborús teljesítményének összességét felölelné... Bár a magyar nemzet évezredes múltja a küzdelmeknek szakadatlan láncolata, melyeknek emlékei szerte a hazában s részben a külföldön is sűrűn találhatók, azok összegyűjtése — bármily kívánatos is legyen az — a most tervezett múzeum keretében nem jöhet tekintetbe már csak azért sem, mert a múzeum célja a jelen háború emlékének megörökítése s így retrospektív anyag beállítása az intézmény egységességét és áttekinthetőségét zavarná.'' A múzeum tartalmi felépítése a javaslat szerint : ,,A.) Magyar Pantheon: Kép- és szobor csarnok a háború legkiválóbb magyar hőseinek megörökítésére. A legkiválóbb tropheák gyűjteménye. B.) A tulaj donképeni múzeum mely a nemzet háborús összteljesítményét mutatná be és ennek megfelelően két részből állana: 1. a katonai részről bemutatandó anyag a harctéri és hátországi katonai teljesítményekről és 2. a mögöttes országok részéről teljesített polgári háborús munka feltüntetése.