Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

HALÁPI LÁSZLÓ: Rendjelek és kitüntetések az Országos Hadtörténeti Múzeum éremtárában. I. rész

népi demokratikus fejlődésének első szakaszát jelzik. A rendjelek egy részénél szembeötlő a régi formák használata. A Magyar Népköztársaság létrejöttével a kitüntetési rendszer továbbfejlesztésre szorult, ami az 1949-es és az 1953-as új kitüntetés alapításokban valósult meg. A Köztársasági Érdemrend és Érdemérem helyébe lépő Magyar Népköztársasági Érdemrend és Érdemérem már külsejében is szakított a hagyományos fomákkal és az új, szimbolikus tartalommal telített díszítő elemeket használta fel. Az ország politikai fejlődése mellett az egységes polgári és katonai kitüntetési rendszer megteremtésének igénye hozta létre — csak a legjelentősebbeket említve — az 1953., 1963 — 64. és az 1966. évi alapításokat, illetve módosításokat. A felszabadulás óta többször is változott a kitüntetések elnevezése, külső formája, de a lényeget jelentő alapelv — a társadalomnak tett kimagasló szolgálatok és az átlagon felül végzett fizikai és szellemi munka elismerése — mindig ugyanaz maradt. A Magyar Népköztársaságban a kitüntetések adományozásának célja ,,.. .a szocialista állam érdekében kifejtett érdemek elismerése, továbbá az állampolgárok ösztönzése újabb sikerek és eredmények elérésére".

31 A Magyar Népköztársaság kitüntetései — kapják azokat az egyének vagy a kollektívák — „...kifejezésre juttatják társadalmunk elismerését azok iránt, akik a szocializmus építésében, a béke megvédésében kimagasló munkát végeznek, vagy mint a fegyveres testületek tagjai kiváló eredményt érnek el. Ezért a kitüntetés fokozatát — tekintet nélkül a hivatali-szolgálati beosztásra — a tudományos, kulturális, termelési, szervezési téren elért teljesítmény, eredmény, tevékenység és érdem határozza meg".

32 Az új típusú, szocialista állam kitüntetési rendszerének megalkotása igen bonyolult feladatot jelent. Más szocialista országok rendjelalapításai példaképül szolgálhatnak, de figyelembe kell venni azokat a haladó nemzeti hagyományokat is, amelyek a nép tömegeinek tudatába mélyen beivódtak. A minden területet átfogó egységes kitüntetési rendszer megteremtése a törvényhozók, jogászok, a tervezőművészek és technikai dolgozók magas szintű együttes munkáját kívánja meg. A korábbi évszázadokban adományozott kitüntetések alapításuk szerint feloszthatók házirendekre, egyházi- és lovagrendekre, érdemrendekre, érdemérmekre, emlékjelvényekre és kitüntető díszjelvényekre. Hazánkban, a szocialista társadalom viszonyai között, érdemrendek, érdemérmek, kitüntető címek és díjak, emlékérmek és kitüntető jelvények alkotják a kitüntetési rendszert.

33 A sokféle rendjel és kitüntetés rangsorának és viselési sorrendjének ismertetésére, a jelvények leírására, a szalagok alakjának ós színének pontos közlésére, 31. Dr. Besnyő Károly — Ruda Ilona: A Magyar Népköztársaság kitüntetései. Budapest, 1900. 1 i. o. 32. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 10/1905. sz. határozata a kitüntetések adományozásának irányelveiről. Magyar Közlöny, 1965. 38. sz. 1. o. 33. Dr. Besnyő Károly—Ruda Ilona: I. ni. 10. o.