Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
HALÁPI LÁSZLÓ: Rendjelek és kitüntetések az Országos Hadtörténeti Múzeum éremtárában. I. rész
létrehozása. Az 1922-től alapított különböző elnevezésű rendjelek és kitüntetések az ellenforradalmi rendszer fontos kellékei voltak. A horthysta kormányzat az Osztrák —Magyar Monarchia rendjelei közül a Katonai Mária Terézia Rend és a Szent István Rend adományozási jogát továbbra is fenntartotta magának. Az 1939-ben kialakított és a későbbi években többször kiegészített egységes kitüntetési rendszer magában foglalta a polgári és katonai kitüntetések meghatározott hierarchiáját, beleértve a háborús propagandát szolgáló hadi kitüntetéseket is. 28 Az érdemrendek, kitüntetések mellett az emlékérmek, a szolgálati jelek és a kitüntető jelvények alkották a Horthy-korszak kitüntetési rendszerének egészét. A magasabb kitüntetések adományozásának alapja a születési előjogok és a hivatali beosztás volt. Érdemtelenek magasrangú érdemrendekkel hivalkodtak, mások viszont, akik a köz érdekében sok évi odaadó és eredményes tevékenységet fejtettek ki, mellőzésben, vagy üldöztetésben részesültek. Ezen a helyzeten alapjaiban változtatott a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán létrejött magyar népi demokratikus állam. A felszabadulás után az a feladat állt a magyar törvényhozás előtt, hogy megteremtse az új elveken alapuló, népi demokratikus kitüntetéseket. Első lépés volt a hitlerista és a fasiszta kitüntetések viselésének betiltása. 29 Ezt követően Magyarország nemzetgyűlése az 1946: VIII. tc-vel .Magvar Szabadság Érdemrendet alapított, amely az alapszabály szerint ,,...a független és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősítéséért, valamint általában a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelemben kimagasló polgári vagy katonai érdemeket szerzett magvai' és külföldi állampolgároknak adományozható." 30 A magyar népi demokrácia rendjeleiben és kitüntetéseiben azok az eredmények tükröződnek, amelyek az ország társadalmi és politikai fejlődésében bekövetkeztek. Az 1946 —1949-ig alapított érdemrendek és kitüntetések Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem, a Magyar Köztársasági Sportérdemérem, a Közbiztonsági Szolgálati Jel, a Köztársasági Elnök Elismerésének Koszorúja, a Kossuth Érdemrend, a ,,48-as Díszérem" — az ország 28. A Magyar Érdemrend, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói ,,teljes elismerés", illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „különös dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a polgári személyek részére kifejezett kormányzói „elismerés", illetve katonai személyek részére kifejezett kormányzói „dicsérő elismerés" látható jelét képező Magyar Koronás Ezüstérem és Magyar Koronás Bronzérem, A Bátorsági Érem, A Magyar Arany-, Ezüst- és Bronz Érdemkereszt, A Magyar Ezüst- és Bronz Érdemérem, A Hadikitüntetések és végül a Magyar Vitézségi Érem Alapszabálya. Budapest, 1939.; Kitüntetéseink, I. sz. falitábla. 1944. VII. 20. A kiadást a m. kir. honvéd vezérkar főnöke 67 348/eln. 5. vkf. —1942. sz. rendeletével engedélyezte. (1944. I, 2-án lezárva.) Tervezte és összeállította: vitéz Loósy Aladár m. kir. ezredes. Nyomta és kiadta ram. kir. Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest. Coloroffset eljárással készítette: Bokros Kamill szert. zls. 29. Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban HM) 20 138/eln. 11—1945. sz. körrendelet. Honvédségi Közlöny. 1945. 2. sz. 15. o.; HM 31 566/Eln. jogi-1945. sz. Körrendelet. Honvédségi Közlöny 1945. 13. sz. 109. o.; Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban HL.) HM. 25 365/Eln. 1945. — Közli dr. Munk Károly: A fegyverszüneti szerződéstől a szocialista hadseregig. Budapest, 1964. 43. o. 30. Hatályos jogszabályok gyűjteménye. 1945-1958. 1. köt. Budapest, 1960. 33. o.
