Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
HALÁPI LÁSZLÓ: Rendjelek és kitüntetések az Országos Hadtörténeti Múzeum éremtárában. I. rész
amelyek a társadalmi és az állami életben bekövetkeztek. Az új, világi rendekbe való felvételt valamilyen jelentős tettel általában már előzetesen ki kellett érdemelni, de a származási feltételek még mindig gátat emeltek az alsóbb társadalmi osztályok tagjai elé. A társadalmi haladás azonban magával hozta az állampolgári és katonai érdemek születésre és rangra való tekintet nélküli jutalmazásának igényét. A közkatonák és az altisztek kitüntetésére II. József 1789-ben olyan „Rendelést adott ki, melyben a Stá'sa Mesteren alóli katonák Vitéz tselekedeteit az Emberek emlékezetibe valami nyilvánságos, és állandó Tisztesség jelével örökíttessenek meg... Ez a Tisztesség jele e végre verettetett Arany és Ezüst pénzből fog állani... Nem rang, hanem a tselekedetén rendeltetik. Történhetik azért, hogy egy al Tiszt Ezüst pénzt, egy köz Ember pedig aranyat kapjon.' ' 1C A XVIII. század végétől alapított rendjelek és kitüntetések alapszabályaiban már türköződtek a felvilágosodás eszméi, a XIX. században pedig különösen kiszélesedett a kitüntetésre érdemesített tevékenységek skálája. Bizonyos osztálymeghatározottság azonban végig jellemezte az osztrák —magyar kitüntetési rendszert, bizonyítja ezt az is, hogy az egyszerűbb kitüntetésekkel vitézségi érem, érdemkereszt, szolgálati jel — a társadalmi ranglétra alsóbb fokán levőket jutalmazták, míg az uralkodó osztály tagjait díszes érdemrendekkel — Lipót Rend, Vaskorona Rend, Ferenc József Rend stb. - tüntették ki. A felvilágosult abszolutizmust felváltó osztrák feudális reakció a XIX. sz. elején Magyarországon kiváltotta a nemzeti ellenállást, amely 1848-ban polgári forradalomba, majd fegyveres függetlenségi harcba torkollott. A független, önálló Magyarország kormánya a fegyveres harc közepette teremtette meg azokat az érdemdíszjeleket, kitüntetéseket, amelyekkel a szabadságharc katonáit kívánta jutalmazni. Már 1848 derekán napirendre került egy magyar alapítású vitézségi rend ügye — Kossuth és Mészáros Lázár hadügyminiszter javaslatára —. de a közbejött katonai események következtében 1849 januárjában még olyan rendeletet adtak ki, mely szerint „Régóta szándékolt katonai érdem díszjelek kiosztásának életbeléptetése tekintetéből meghagyatik a Hadügyminisztériumnak, hogy az illyen kitüntetést érdemlő egyéneket kitudatni és nékik egy bizonyos érdem díszjel meghatároztáig egy egyszerű csattal ellátott nemzeti szalag viselését megengedni, mely szalagok annak idejében a meghatározott érdem jelekkel fölcserélendők." 17 A három osztálybeli álló ideiglenes érdemjelre vonatkozó kormányrendelet 1849. március 2-án jelent meg, de a 19. sorezred 3. zászlóaljának tulajdonképpen már 1849. február 27-én odaítélték a III. osztályú érdemjelet. 18 Az első osztály jelvénye sugarakkal díszített, nyolcágú ezüstcsilla<<;ból állt. 16. Sellmznn Károly: Vitéz Rendeknek Tüköré. Kolozsvár és Szeben, 1793. 121. o. 17. Országos Levéltár (továbbiakban OL.) Hadügyminisztérium 1849:1338. Közli: Barla Lajos összes Munkái (továbbiakban KÖM). XIV. köt. Budapest, 1953. 233. o. 18. OL. OHB. 1849:2614. - Közli: KÖM XIV. köt. 556. o.
