Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

Az 1918. október 30 — 31 -i magyarországi polgári demokratikus forradalom a Habsburg-dinasztiával való teljes szakítással befejezte ugyan azt, ami 1848/49-ben félbeszakadt, de a forradalom eredményeként létrejött burzsoá köztársaság — noha az magát „népköztársaságnak" nevezte — továbbmenni nem akart, és így egykettőre szemben találta magát a Szovjet-Oroszország példáját követni akaró, tehát tanácsköztársaságot, proletáruralmat követelő magyar dolgozó tömegekkel, amelyeknek harcát egy fiatal, de a forradalmi mozgalom vezetésére már érett párt, a Kommunisták Magyarországi Pártja vezette. Ez a harc a burzsoázia vereségével és a magyar munkásosztály győzelmével végződött: 1919. március 21-én győzött a szocialista forradalom, megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, amely külső és belső ellenségével szemben, a proletárdiktatúra védelmére létrehozta a Vörös Hadsereget. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének kevés számban fennmaradt zászlói közül 6 darabot őriz a Hadtörténeti Múzeum. E zászlók, amelyek alatt az első magyar proletárállamra törő intervenciós haderők ellen vívtak hősies küzdelmet a 19-es vöröskatonák, a forradalmi magyar munkásmozgalom és egyben haladó katonai múltunk legbecsesebb ereklyéi közé tartoznak. A Vöi'ös Hadsereg alakulatai részére a Hadügyi Népbiztosság vörös zászlót rendszeresített.

237 Az erre intézkedő 1919. április 23-i körrendelet részletes előírásokat nem tartalmazott, s így a Vörös Hadsereg zászlói nem voltak egyöntetűek. A Magyar Tanácsköztársaságnak nem volt címere, de 1919-ben széles körben használták a nemzetközi munkásmozgalom jelvényét, az ötágú csillagot, amely a Vörös Hadsereg legtöbb zászlójára is felkerült, akárcsak a proletárinternacionalizmus jelszava: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" A Vörös Hadsereg egyes alakulatait a Hadügyi Népbiztosság „Sajtópropaganda Szerve" látta el zászlóval. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság időszakának közös katonai zászlóemléke a Kolozsvári Magyar Nemzetőrcsapatnak a gyűjteménybe 1969-ben bekerült zászlója.

238 A Kolozsvári Nemzetőrcsapat 1918. december 9-én alakult meg.

239 A zászlóalj nagyságú alakulat parancsnoka Verbőczy Kálmán százados volt. A román csapatoknak a Magyar Tanácsköztársaság ellen április közepén megindított támadása idején a Székely Különítményhez beosztott nemzetőrcsapat Kratochvil ezredes fegyverletételi parancsát megtagadta és a 39. nemzetközi dandár kötelékében, ekkor már Erdélyi Vörös Vadász Zászlóalj néven, a tiszafüredi hídfő védelmében vett részt. Az alakulat 1919 júniusában a Landler-hadtest 39/111. zászlóaljaként harcolt az északi hadjáratban, majd a júliusi tiszai támadásban. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után a zászlóalj zászlóját Verbőczy Kálmán zászlóalj 237. Lásd: 1. sz. sz. jegyzet. 238. Hadt. Múz. zászlógyfljt. 0951/Z1. sz. 239. Verbőczy Kálmán visszaemlékezése. HL. Magyar Tanácsköztársaság iratai, 105/7G. sz.