Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
Ferenc József hadparancsa ugyanakkor azt is kimondta, hogy a régi zászlók ..ezredeiknél maradnak s újakkal csak a felmerülő szükséghez képest fognak pótoltatni". 231 Az új, tehát az 1915 M. zászlóval azonban a közös hadsereg egyetlen ezredét sem látták el. Csupán néhány mintazászló készült el, ezek közül egyet a bécsi Heeresgeschichtliches Museum őriz, három pedig a gyűjteményben van. A Bécsben levő mintazászló 1917-ben készült, egyik oldalán a közös középcímer, a másikon „K" (IV. Károly) név jele látható. 232 A Hadtörténeti Múzeumban található 1915 M. mintazászlókon 233 viszont a közös kiscímer szerepel, de nem az 1915-ös, hanem a közös intézmények számára I. Ferenc József által 1916. március 5 én újólag megállapított közös kiscímer, amely az 1915. évi kiscímertől annyiban tért el, hogy a Magyarország kiscímerét magába foglaló pajzs alsó részébe beékelődött a horvát-szlavón és dalmát címert egységesen jelző, vörössel és ezüsttel ötször sakkolt mező. 234 A közös intézmények használatára 1915/16-ban megállapított új címerekkel, illetve a közös hadsereg új mintájú zászlójának bevezetésével Bécs egyrészt az egyre erősödő magyar függetlenségi mozgalom agitációjának hatásfokát próbálta csökkenteni, másrészt a világháború első napjaiban mesterségesen felszított soviniszta hangulatból, a harctereken elszenvedett vereségek és főleg a súlyos veszteségek miatt kiábrándult és lehangolt magyar néptömegeknek igyekezett „kedvet" csinálni a háború továbbfolytatásához. Az első világháborúval kapcsolatban még megemlítjük, hogy az osztrákmagyar hadiflottának a háború időszakából fennmaradt néhány lobogója is megtalálható a gyűjteményben. Ezek közül a 23 ezer tonnás „Viribus Unitis" csatahajó főárboclobogója 235 és Nauta Gusztáv sorhajókapitány parancsnoki lobogója 236 (commodore-stander) érdemelnek figyelmet. Az utóbbi a „Tegetthoff" csatahajó főárbocán lengett. Ferenc József a már idézett 1915-ös hadparancsában azt az óhaját fejezte ki, hogy a hadsereg új zászlójának bevezetésére kiadott rendelkezései „...legyenek. .. a legtávolabbi időkig élő tanújelei a monarchia össze népei áldozatkészen, örömest együttműködő erejének". Ezek „a legtávolabbi" idők azonban csak 1918 őszéig tartottak, amikor a forradalmi és nemzeti függetlenségi mozgalmak hutására az Osztrák — Magyar Monarchia széthullott, alaposan rácáfolva ezzel az 1915-ös közös címer „elválaszthatatlan és oszthatatlan" jelmondatára. 281. Uo. 232. Alfréd Mell: I. m. 52. és flO. o., valamint az 59/a., b. ábra. 233. Hadt. Máz. zászlógyüjt. 0234/Z1., 0660/Z1., 0813/Z1. sz. 234. Budapesti Közlöny, 57. sz. 1916. március 10.; Turul, A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye* 35. köt. 1917. évfolyam 10—13. o. — A magyar uralkodó osztályok által Horvátországra rákényszerített ún. horvát-kiegyezést szentesítő 1868:30. te. kiegészítéséről szóló 1916:15. te. kimondta, hogy Magyarország a közös intézmények használatára szolgáló kiscímerben a Horvátországot, Szlavóniát és Dalmáciát egységesen jelző, ezüsttel és vörössel sakkolt mezővel bővített címerét használhatja. 235. Hadt. Máz. zászlógyüjt. 0682/Z1. sz. — A lobogót a „Viribus Unitis" elsüllyesztésekor Mayer Károly szolgálatvezető vette magához, özvegyétől vásárolta meg a múzeum 1960-ban. 236. Hadt. Múz. zászlógyüjt, 0933/Z1. sz.
