Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
A felsorolt zászlókon kívül az 1868-as honvédségnek még egy olyan zászlója van a gyűjteményben, amelynek az eredetét ismerjük: az 1898-ban felállított soproni Honvéd Főreáliskola 221 csapatzászlója. 222 A zászlót 1898-ban adományozták az iskolának. 1914 nyarán a honvéd és a közös gyalogezredek katonái még ezrcdzászlóikkal mentek ki a harctérre, hogy egy igazságtalan háborúban ontsák a vérüket az osztrák és a magyar uralkodó osztályok érdekeiért, az Osztrák—Magyar Monarchia és szövetségesei imperialista törekvéseiért. A háború kezdetén Ferenc József még azzal álltatta a katonákat, hogy mire a levelek lehullanak, hazatérhetnek. Ebből azonban nem lett semmi, még a következő években sem. Voltak ugyan, akik hazatértek, de kar és láb nélkül: megrokkanva. Az egyre növekvő emberveszteségek pótlására újabb és újabb menetszázadokat állítottak össze és indítottak el a harctérre. A menetszázadok és menctzászlóaljak részére készített, improvizált zászlók voltak az ún. menetzászlók, amelyek közül néhányat — így például a 32., 44. és 76. közös gyalogezredét, továbbá a 2. és 38. honvéd gyalogezredét, valamint a 2. honvéd huszárezredét 223 — a múzeum gyűjteményében is találunk. E zászlók — még a közös hadsereg magyar kiegészítésű ezredeinek menetzászlói is — nemzetiszínűek voltak és egyikenmásikon a magyar címer is ott szerepelt. Ily módon gyakran előfordult, miután 1916 októberében a harcoló alakulatok csapatzászlóit visszarendelték a póttestekhez, 224 hogy egyes közös, tehát császári és királyi gyalogezredek a magyar színek alatt harcoltak. Az első világháború imperialista, rabló jellegén természesen semmit nem változtatott, hogy az abban résztvevő magyar katonák nemzetiszínű, magyar címeres, vagy kétfejű sasos zászlók alatt harcoltak-e. A kérdésnek csak annak a változó hevességgel folyó küzdelemnek a szempontjából van jelentősége, mely küzdelem a XIX. század elejétől kezdve azért folyt, hogy a magyar alakulatoknak ne kétfejű sasos császári, hanem nemzetiszínű hadi zászlóik legyenek. A nemzeti hadi zászlóért folytatott harc — természetesen a Habsburg birodalom ellen — az ország önállóságáért vívott küzdelemnek volt alárendelve, a nemzeti függetlenségi mozgalom egyik követelése volt. 1848/49ben ez a harc átmenetileg sikert aratott, 1867 után viszont részleges eredményhez vezetett, amennyiben a honvédség magyar hadi zászlókat használt ugyan, de a közös hadsereg magyar ezredeinél minden maradt a régiben. Az OsztrákMagyar Monarchia keretén belül Ausztria, pontosabban az osztrák tőkések és földbirtokosok vezető szerepe ellen, Magyarországnak a dualizmus rendszerében egyenrangú félként való részvétele érdekében fellépő erők a kiegyezéstől kezdve sérelmezték — többek között —, hogy a közös intézményeknél használt 221. A Soproni Honvéd Főreáliskolát az 1897. évi XIII. törvénycikk alapján állították fel. 222. Hadt, Múz. zászlógyfijt. 0245/Z1. sz. 223. Uo. 0199/Z1., 0198/Z1., 0154/Z1., 0948/Z1., 0959/ZI., 0947/ZI. sz. 224. Alfréd Mell: I. m. 53. o.
