Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

Az a tény, hogy egy zászlónak egy vagy több foszlánya előkerült, természe­tesen még nem bizonyíték arra, hogy az egész zászlót feldarabolták. Gyakran előfordult, hogy a kapituláció előtt csak néhány darabkát vágtak ki a zászlóból, vagy annak szalagjából. A Szovjetunióból visszakapott honvédzászlók némelyi­kén határozottan felismerhetők a megcsonkítás nyomai. Az 1848/49-es emigrációnak egyetlen zászlóvonatkozású emlékét őrzi a múzeum, azt a zászlószalagot, 204 amelyet az 1860-ban függetlenné vált Monte­negró fejedelmének, Nyikitának a felesége, Milena hímezett és adományozott 1862-ben a Magyarországra betörni készülő emigránsoknak. A szalagot Türr István adományozta a Nemzeti Múzeumnak 1878-ban. 205 A szabadságharc eszméinek és emlékének ápolására, valamint a 48-as vete­ránok, hadiözvegyek és hadiárvák támogatására és érdekeinek védelmére 1867/68-ban alakult honvédegyletek zászlói közül a Budapesti Honvéd Beteg­segélyező és Temetkezési Egylet 200 díszes fehér selyemzászlóját 207 a múzeum őrzi. A magyar nagybirtokos arisztokráciának és a középbirtokos nemességnek az 1859-es és 1866-os háborúkban meggyengült Habsburg monarchia uralkodó osztályaival — az országban élő magyar és idegen nemzetiségű néptömegek rovására — történt 1867-es kiegyezés lehetővé tette ugyan Magyarország állami létének helyreállítását, az ún. közös ügyekké nyilvánított külügy, hadügy és a költségeik fedezésére szolgáló pénzügy irányításának a bécsi kormány kezében hagyása azonban a nemzeti függetlenséget erősen korlátozta. A nemzeti szu­verenitás korlátozott jellegét visszatükrözi a m. kir. honvédség felállításáról szóló 1868. évi 41. törvénycikk 208 is, amely a honvédséget ,,a fegyveres erő­nek 209 kiegészítő része"-ként említi és rendeltetését is inkább a ,,belrend és biz­tosság" fenntartásában, mintsem a honvédelemben jelöli meg. A honvédség önálló hadi alkalmazását eleve lehetetlenné tette, hogy nem volt tüzérsége. 210 Érthető tehát, hogy a korabeli ellenzéki sajtó a honvédeket ,,belügyőrök"-nek gúnyolta. 211 Az 1868:41. tc. a honvédség vezényleti nyelvére és zászlójára az alábbiak­ban rendelkezett: „A honvédség vezénynyelve a magyar, zászlója, Őfelsége nevének jelvényei mellett, az ország színeit és a magyar állam czímerét viseli." 212 A fentiekben körvonalazott csapatzászló részletesebb leírása a követ­kező : A 130 X 155 cm méretű zászlólap vastag fehér selyemből készült, három külső 204. Uo. 0454/Z1. sz. 205. Magyar Nemzeti Múzeum, Kalauz... 72. o. 206. A kiegyezéssel és az ún. közös ügyekkel való szembehelyezkerlésük miatt az Andrássy-kormány a honvéd­egyletek tevékenységét kizárólag a segélyezésre korlátozta. 207. Hadt. Múz. zászlógyüjt. 0075/Z1. sz. 208. 1868-ik évi Országos Törvénytár. 22. szám. 176. o. 209. Ezen a esászári és királyi közös hadsereg értendő. 210. A honvédtüzérség felállítására csak 1913-ban került sor. 211. Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története, Budapest, 1898. 10. köt. 673. o. 212. 1868-ik évi Országos Törvénytár. 22. szám. 179. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom