Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

A császári-királyi magyar gyalogezredeknek a gyűjteményben található zászlószalagjai közül a legrégebbi a 60. gyalogezred II. zászlóaljának egyik zöld selyemszalagja,

112 melyet 1811. július 31-én

113 — amint a szalag német nyelvű feliratából is kitűnik — Lemberg város tisztviselői adományoztak az 1809. május 21-i asperni csata emlékére. Ha már az asperni csatánál tartunk, megemlítjük, hogy az 1809-ben utoljára fegyverbe szólított magyar nemesi felkelés egyik — valószínűleg Pest megyei — insurgens alakulatának zászlójára adományozott szalagot

114 a múzeum őrzi. A vörös bársony, kétágú szalagon — ezüst szállal hímezve — a következő felirat áll: „AUT LAURENS AUT CYPRESSUS!" - „GRÓFNÉ DESŐFFY ILONA SZÜLETETT LAFFERTT BARONNÉ 1809."

115 Az 1789 — 9l-es török háború, de még inkább a napóleoni háborúk éveiben kezdték megszervezni a magyarországi városokban az ún. polgárőrséget. A pesti magyar polgári gyalog-őrhad 1844-ből származó zászlója 116 a gyűjteményben van. A fehér selyem zászlólapot ezüst rojtozás és vörös-zöld-fehér háromszögekből álló pártázat szegélyezi. A zászló jobb oldalának közepére a magyar koronát Szűz Máriának felajánló Szent István alakját festették. A zászlólap bal oldalának közepén — fegyver- és zászlóemblémával körülvéve — a koronás magyar címer helyezkedik el, szívjiajzsában Pest címerével.

117 Az országcímer fölött: „SZ.KIR. PEST VÁROS MAGYAR POLGÁRI GYALOG ŐRHADA", alatta „1844" felirat látható. A Rákos mezején 1844. augusztus 14-én megtartott zászlószentelési ünnepélyen elmondott beszédében Sámuel Alajos, az őrhad lelkésze, amíg egyrészt hangsúlyoz+a, hogy „...ha... valamelly polgár a király tiszteletét megsérti... rögtön közelít az isten személyének megsértéséhez",

118 másrészt kiemelte annak jelentőségét, hogy sikerült „nemzeti színben nemzeti parancsszóra, nemzeti zászló alatt e nemzeti polgári őrhadat létre hozni".

119 A félkatonai jellegű, pesti polgári gyalog-őrhadnak magyar nemzeti zászlé) alatt történt megszervezése csekély eredménynek számított, de a tény mögött a Habsburg abszolutizmus ellen, a nemzeti függetlenségért — s ezen belül a nemzeti hadi jelvényeket viselő, magyar nyelven vezényelt önálló nemzeti hadseregért —, valamint a feudális kizsákmányolással szemben a társadalmi haladásért küzdő magyarországi erőket kell látnunk. Ezek a XIX. század húszas éveitől egyre növekvő erők 1848-ban — az európai forradalmi mozgalmaktól is ösztönözve — a pesti radikális fiatalok vezetésével kivívták a polgári forradalom győzelmét és az ország függetlenségét. A függet112. Hadt. Műz. zászlógyfijt. 0416/Z1. sz. 113. Goloman Rupprecht von Virtsoloy: Geschichte des k. k. 60. Linien-Infanterie-Kegimentes. Wien, 1871. 106. o. 114. Hadt. Műz. zászlógyfijt. 0455/Z1. sz. 115. Magyar Nemzeti Múzeum, Kalauz... 212. o. 116. Hadt. Műz. zászlógyfljt. 0144/Z1. sz. 117. Pest címere: vörös mezőben egytornyú, arany bástya. 118. Weü FiüSp: A megújított pesti magyar polgári gyalog-őrhad 1844. évi nyárutó 15 Bakos mezején ünnepelt zászló szentelésének emlékkönyve. Pesten, 1845. 52. o. 119. TJo.