Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BORÓKAY ZSÓFIA: TÖREDÉKEK EGY BUDAI POLGÁRI VILLA ÉLETÉBŐL

JEGYZETEK 1. CSÁKÁNYI Lajos: Budapest. Rózsadomb és vidéke. Budapest, 1935, 11., 145 képpel. 2. A telek helyrajzi száma kétszer változott a 20. század folyamán. 7185/l,b,2,a 7186/ 2,3/b,4, majd 1910-től 7128/5a 7128/5b, 7130/ ld volt. A mai helyrajzi szám: 11670. 3. Műemlék. 1870 körül Knabe Ignác tervei szerint átépítve. Budapest Lexikon, főszerk. BERZA László. Budapest, II kötet, 1993, II. kötet, 272. KEMÉNY Mária: „Egy villa a budai Völgy utcában." In: Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszte-letére, szerk. VADAS Ferenc, Budapest, 2004, 501—511, 504. 4. KEMÉNY 2004, 504. 5. Budapest fő- és székváros összes területének térképe 1895. BFL Térképtár XV. 16e 251/28 13. és 27. térképszelvény. 6. Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata BFL Térképtár XV. 16a 201/9 (1—40) 7. Budapest műszaki mutatója 1896., szerk. EDVI ILLÉS Aladár Budapest, 1896, reprint 2005., 53. 8. SIKLÓSSY László: Hogyan épült Budapest? 1870—1930. Budapest, 1931, 474. 9. SIKLÓSSY 1931,475. 10. Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata 1873. BFL Térképtár XV. 16a. 201/9 (1—40). ILA Levéltári utcajegyzékbe 1901-ben vették fel a Páfrány utcát, ekkor azonban a Szalonka utca sarkáig tartott a Pasaréti út s csak onnan nevezték Páfrány utcának. Budapest székesfőváros területének térképe 1908. BFL Térképtár XV. 16e 251/30 13. és 27. térképszelvény. 12. Építő Ipar 1901.04.01.; BFL Tervtár 11670 hrsz. alatti tervek: homlokzat, helyszínrajz, padlástéri, földszinti és pince alaprajzok. Használatbavételi engedély kiadva 1902. február 25-én, 1744/1902 ügyiratszám alatt. 13. A Farkasréti temető 2003-ban (adattár). In: Budapesti Negyed 2003/2-4, http://www.bparchiv.hu/ magyar/ki ad vany /bpn/40 41 42/adattar6.html. 14. Magyar Iparművészet 11/1899, 20II. http://www.epa.oszk.hu/01000/01059/00014/pdf/1899 06 magyipmuv tagjai.pdf 15. Budapest Lexikon, II. kötet, 272. A Kék Golyó utcai villa ma a Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet tulajdonában van. Az épületet az egyházközség új templomának építésekor, műemléki tudományos kutatások alapján 2002-ben restaurálták. 16. Szakái Lukács 1903-ban szerzett építőmesteri oklevelet Budapesten. KISS Lajos — V SZINNYAI Katalin: A magyar építőmesterek és Budapest építészeti öröksége. Budapest, 1997, 145. 17. BFL Tervtár 11670 hrsz. alatti tervek: helyszínrajz, A—B metszet. Használatba vételi engedély kiadva 1904. október 31-én, 19437/1904 ügyirat szám alatt. 18. BFL Tervtár 11670 hrsz. alatti tervek: helyszínrajz, főhomlokzat, oldalhomlokzat, padlás, emelet, földszint s pince alaprajza, AB és CD metszet. Építési engedély kiadva 1910. március 18-án, 22746/1010III ügyiratszám alatt. Használatba vételi engedély kiadva 1910. okt. 31-én, 176647/1910 ügyiratszám alatt. 19. Az 1945 előtti tulajdoni lapok hiányában a rendszeresen kiadott Budapesti Háztulajdonosok Czímtára alapján Harsány Oszkár 1910 és 1916 között, Mészáros Károly pedig 1922 és 1939 között volt a villa tulajdonosa. Mészáros Judit úgy tudja, nagyapja 1916 körül vette meg a villát. 20. Mészáros Mihály (1901-1982) építésznek tanult, de politikai okokból harmadéves hallgató korában ott kellett hagynia az egyetemet. Ezután festészettel foglalkozott, 1926-ban és 1927-ben Nagybányán dolgozott. (RÉTI István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1994, 176—177.) Az ott tanult természetlátás határozta meg pályafutását. 1927 és 1932 között sokat utazott, járt Líbiában, Albániában és Olaszországban, rendszeres úti beszámolói a Pesti Naplóban és a 8 órai újságban jelentek meg. A Hűvösvölgyben működtetett festőiskola kiállításáról számolt be a Magyarság 1928. szept. 2-i száma. Rövid életrajz olvasható: Új magyar életrajzi lexikon, főszerk. MARKÓ László. 6 kötet, Budapest, 2001—2007, IV kötet, 2002, 689-690.; Révai új lexikona, főszerk. KOLLEGA TARSOLY István. 18 kötet, 1996—2006, Szekszárd, XIV. k., 2004, 415—416. 21. KESERŰ Katalin: Toroezkai Wigand Ede. Budapest, 2007, 58—59. 22. PETROVICS Elek: „Lakóház és otthon." Művészet VI/1907, 23—29, 25. 23. Melczer Károly részletes életrajza olvasható: A magyar legújabbkor lexikona, szerk. vitéz KERKÁPOLY M. Emil. Budapest, 1930, 847.; A magyar legújabbkor lexikona, szerk. RÁTKY Zoltán—STRAZIMIR Oszkár. Budapest, 1932, 790-791.; A magyar állam élete, szerk. KARCZAG Vilmos. Budapest, 1932, 729—730. 24. KISS—V. SZINNYAI 1997, 11, 12, 135. 25. GALL, Anthony: Kós Károly műhelye. Tanulmány és adattár. Bevezetőt írta: KOVÁCS Imre. Budapest, 2002, 134., 202. 26. LEVETUS, A. S.: Az angol családi ház és berendezése. SCOTT, Baillie és ASHBEE, C. R. Magyar Iparművészet, XII/1910, 37—40.