Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BORÓKAY ZSÓFIA: TÖREDÉKEK EGY BUDAI POLGÁRI VILLA ÉLETÉBŐL

fölött egy-egy szoba, mögöttük a lépcsőház, valamint a földszinten a kamra és a fürdő helyezkedett el. Ehhez a középső tömbhöz kétoldalt csatlakozott kétkét szoba (illetve délen egy szoba, valamint a cselédszoba és a konyha). Mivel a telek kelet felé, azaz hátrafelé emelkedett, a pince nyugati részében keHofiiauser Elek tervezte nyaraló, padlás alaprajz, 1901. rült kialakításra egy mosókonyha, egy pince- valamint egy raktárhelyiség. A nyaraló elkészülte után Apáthy Mór az épület mögé 1904-ben Szakái Lukács

16 építőmesterrel dongaboltozatos pincét építetett.

17 Nagyobb bővítésre 1910-ben került sor, amikor az ingatlan Harsányi Oszkár tulajdonába került, aki testvérével Lajossal együtt a Fiatalok Köréhez tartozó Zrumeczky Dezsővel kibővítette a nyaralót.

18 Valószínűleg már ekkor, de 1922 után, amikor Mészáros Károly ékszerész vette meg a villát, már bizonyosan a polgári család állandó lakhelyéül szolgált.

19 Az 1920-as években a villa a budapesti művészeti élet egyik központja volt. Károly fia Mészáros Mihály 1919 és 1931 között plein air szabadiskolát szervezett kertjében.

20 Mészáros Károly jó művészi érzékére vall, hogy a Zrumeczky Dezső tervezte belső térbe a villa új bútorait a Fiatalokkal szorosan együttműködő Thoroezkai Wigand Edénél rendelte meg.

21 Egymásratalált itt az építész és az iparművész, megvalósítva ezáltal a korban oly fontosnak tartott, minden részletre kiterjedő otthonteremtést, „...a modern otthonépítő, amint ez a típus előbb Angliában s újabbak különösen Belgiumban és Németországban kifejlődött, nemcsak a házat építi fel, hanem maga gondoskodik mindarról, ami a falakat otthonná tölti ki: bútorról, kárpitokról, szőnyegekről, edényekről, szóval mindenről, a kapufélfától az ágytakaróig, a háztetőtől a szappantartóig 'írta Petrovics Elek 1907-ben,

22 Thoroezkai Wigand Ede munkásságát hozva fel példaképp. Az 1910-es átalakítási terveken Melczer Károly építőmester neve szerepel, azonban az 1930-as évek elején kiadott lexikonok Zrumeczky Dezső művének tartják a villát.

23 A későbbiekben bemutatott megegyező építészeti megoldásokon kívül, Zrumeczky szerzőségét bizonyítja, hogy a Páfrány utcai ingatlan bővítésének tervei, valamint az általa Tormay Béláné részére tervezett Szalonka utcai villa terveinek kalligrafikus kivitele megegyezik. A 19. század végén kialakult gyakorlat szerint a tervezőépítész és a kivitelező vállalkozó személye különvált. Ez utóbbiak között viszonylag nagy számban fordultak elő képesített építőmesterek, akik 1884-től szerezhettek képesítést Budapesten. Melczer Károly 1907-ben kapta meg építőmesteri bizonyítványát Budapesten.

24 Két