Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK
az itt kialakított nemzeti emlékhely erősödő kultusza ebben nem kis szerepet játszott. (BICSKEI 2007, 184.) 39. HAUSZMANN 1900, 27.; HAUSZMANN 1912, 46.; HAUSZMANN Alajos: „A magyar ipannűvészet főpróbája", Magyar Ipannűvészet, 1900, 104—109. HAUSZMANN Alajos: „A királyi vár belső kiképzése és iparművészeti felszerelése", Magyar Iparművészet, 1903, 177. 40. Az ornamens-vitákhoz: SINKÓ 2002, 45—53.; Uő: „Viták a nemzeti ornamentika körül 1873—1907.", in: VADAS Ferenc (szerk.): Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére, Budapest, 2004, 399—433.; „Az ornamentikái mintalapok és az »előképmozgalom« 1850 és 1900 között", in: FEJŐS 2006, 134 — 135.; SINKÓ 2006. 41. HAUSZMANN, 1900: 27.; SCHNEIDER-HENN, Friedrich: Ornament und Dekoration: Vorlagenwerke und Motivsammlungen des 19. und 20. Jahrhundert, München —New York, 1997. 42. STEINDL Imre: „Az új országházról. (Steindl Imre lt.[levelező tag] [1899] január 16-án tartott székfoglalója)", Akadémiai Értesítő, 1899, 119. 43. A Zsolnay-kerámia épületdíszítő szerepéről: MATTYASOVSZKY ZSOLNAY Tamás—VÉCSEY Esther—VÍZY László: Zsolnay-épületkerámiák Budapesten. Zsolnay Architectural Ceramics in Budapest, Budapest, 2005. 44. PULSZKY Károly: „Iparművészet és stíl." Művészi Ipar, I. (1885 — 1886), 198—199. (Idézi: LACKNER Mónika: Magyar népies és reneszánsz díszítményeink, in: FEJŐS 2006, 136. Az ornamentika-vitáról ld. még: SINKÓ, Katalin: „Historismus und die ungarische Ornamentik", in: MAROSI, Emő— KLANICZAY, Gábor (ed.): The Nineteenth-Century Process of'Musealisation'in Hungary and Europe, (Collegium Budapest, Workshop Series No. 17.), Budapest, 2006, 308—310. és 43. jegyzet. 45. A budapesti Vajdahunyadvárról legújabban: ROSCH Gábor: Alpár Ignác, Budapest, 2005, 41—58. 46. SINKÓ 2002, 289. HAJNÓCZI Gábor: „Nemzeti építészetünk stíluskérdései az Akadémia székházára kiírt pályázat körüli vitában." Építés-Építészettudomány XVII (1985), 1—2, sz., 58, 85—89, 98. 47. ROSTÁS 2001, 504. 48. BALOGH Jolán: Kolozsvári kőfaragó műhelyek: XVI. század, Budapest, 1985. 49. CSÁNYI Károly: Az olasz művészet hatása a magyar művészetre, Budapest, 1913. 50., A királyi palota építése", Vasárnapi Újság, 1900, 410. 51. GÁBOR Eszter: „A Műcsarnok előcsarnoka és az esztergomi Bakócz-kápolna", Ars Hungarica, 1996, 86—97. Gábor ugyanazt a tendenciát, amelyet én e helyütt nemzeti tradicionalizmusnak nevezek, nemzeti historizmusnak hívja. Ld. uő:: „...e műemlékeinkben a történelmi magyar hangulatoknak mélységes tengerét bírjuk". „Lechner Jenő kísérlete a magyar nemzeti historizmus megteremtésére" in: Sub Minerváé Nationis Praesidio. Tanulmányok a nemzeti kulmra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára, Budapest, 1989, 182. 52. MURÁDIN-BEYER Katalin: „Pákei Lajos kéziratos önéletírása", Pavilon 8. (1993), 42. 53. Pákei volt a szobormű talapzatának kivitelező művezetője is. (MURÁDIN-BEYER 1993, 48). Ld. még: PUSZTAI László (szerk.): Pákei Lajos (1853—1921) felvételi rajzai Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeiről. Az O. M. F. Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása Székesfehérváron '83—84, Székesfehérvár, 1984, 4. MIKLÓSI SIKES Csaba: „Fadrusz János kolozsvári és zilahi működése a korabeli erdélyi sajtó tükrében", Ars Hungarica, 1998, 118. Pákei benne volt a Mátyás szobor-bizottságban is. (uo. 111.) Olvashatunk a Pákeiházban rendszeresen megfordult budapesti vendégekről is: Szeökeffalvi SZENT-MIKLÓSY László: „A pákei Pákey (másként Tamás) család", Családtörténeti Szemle, 1943, 215. A vendégek között a rendszeresen megjelenők között volt Roskovics Ignác és Pákei legjobb barátja, Fadrusz János is (uott). 54. MIKLÓSI SIKES 1998, 122. 55. LACZKÓ Géza: Királyhágó. Budapest, 1971, 204—215., illetve: MURÁDIN Jenő: Fadrusz. Két szobor száz éve. Kolozsvár, 2002, 56—66. Miután a császár lemondta a részvételét, József főherceg is beteget jelentett és végül is fiát küldte Kolozsvárra. A Kolozsvári Friss Újságban az avatási ceremónia előtti napokban Habsburg-ellenes megnyilatkozásokat lehetett olvasni. Pl. 1902. október 6-án (1. o.) a miniszterelnök portréfotójához kísérőszövegként: „[...] éppen kapóra jön most Kolozsvárra Széli Kálmán kormányelnök. Mert vitéz Hollós Mátyástól meg lehet tanulni, miként kell magyar embernek Bécsben fellépni." Vagy október 8-án (2—3. oldal) ÁBRÁNYI Emil Rex Mathias című versében ilyen sorokat lehet olvasni: „[...] Azért meg imádlak/Hogy körmére csaptál a gőgös Ausztriának!" 56. A korabeli román-magyar asszókból e tárgykörben ízelítő: Kolozsvári Friss Újság, 1902. október 17, 1. 57. A Hunyadi Mátyás terembe szánt egyéb dekorációs ötletekről: ROSTÁS, 2001: 500. 58. Nem elhanyagolható körülmény a kolozsvári szobor másának budavári elhelyezése okait kutatva, hogy
