Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - TÜSKÉS ANNA: MÁRK LAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

25. LYKA Károly: „Márk Lajos újabb festményei." Művészet 1907, 5. sz., 281—294. (A továbbiakban LYKA 1907.) 26. „A gróf Károlyi Mihály-féle plakát pályázat eredménye." Műcsarnok 1899, 325—326. 27. „Pályanyertes plakátok, Márk Lajos: Parádi-Árzén." Új idők 1899, 26. sz„ 56; „A plakátművészet Magyarországon." Magyar Iparművészet 1901, 164; BÁLINT Aladár: „A magyar plakátművészetről." Grafikai Szemle 1914, 6. sz., 135—136; A Hét 1919, 16. sz., 251—252; Színházi Élet 1931, 10. sz., 42; BAUER Jenő: „A nagyváros kulisszái." Színház és mozi 1949, 23. sz., 10—11; Magyar Plakát-Történeti Kiállítás, Műcsarnok, Katalógus. Budapest 1960, 32; Az Országos Széchényi Könyvtár Grafikai Plakátjai 1914-ig. Budapest 1961, 60; „Az alkalmazott műfajok megújulása. A plakát." In: Magyar művészet 1919—1945. Szerk. ARADI Nóra. Budapest, 1985, 399; „100+1 éves a magyar plakát." A magyar plakátművészet története 1885—1986, Műcsarnok, Budapest, 1986. május 23.—szeptember 14. Budapest 1986, 40. 28. PRÜNER Arnold: „Az exlibrisekről." Grafikai Szemle 1907, 1. sz., 4. 29. KÉZDI-KOVÁCS László: Atelier-kiállítás katalógus. Nemzeti Szalon, 1911. febr. 12. 30. Könyvillusztrációi: MOLNÁR Ferenc: Józsi és egyéb kis komédiák. 1902; CSOKONAI VITÉZ Mihály: Válogatott költemények. Remekírók képes könyvtára. 1904; BRÓDY Sándor: A nap lovagja. 1906; BRÓDY Sándor: Az ezüst kecske; HERCZEG Ferenc: Andor és András; PÁLFFY Albert: Esztike kisasszony professzora. Budapest 1904; Das vergnügte. Budapest, 1896.; Vasárnapi Újság, 1904, 881. 31. NAGY Endre: Gyönyörű lovagkor. Budapest 1905; Művészet 1905, 332—333, 336—337, 339. 32. PERNECZKY Géza: „Tíz esztendő a magyar képzőművészeti kritika hőskorából." Művészettörténeti Értesítő 1965, 3. sz.: 179—180. 33. Nemzeti Szalon, Márk Lajos gyűjteményes kiállítása, 1907. november. További önálló és csoportos kiállításairól: FÜLEKY József: Mesterek a „Japán törzsasztalnál". Művész Élet 1933, 2. sz., 8. 34. MÁRK 1923, 472^174. 35. A „royalisták királya" (Karlovszky Bertalan). Új Idők 1899, 14. sz., 302; Új Idők 1899, 27. sz., 602—606; „Művészek öröme." A Hét 1899, 480. sz., 164—166; PAUR Géza: A „Royalista piktorok" társasága. Vasárnapi Újság 1899, 6. sz., 96—97; Új Idők 1905, 12. sz.„ 305; POGÁNY György: „A magyar karikatúráról." Pesti Hírlap 1908. október IL, 126; „Márk Lajos karikatúrája Magyar Mannheimer Gusztávról." Színházi Élet 1928, 24. sz., 31; PÉRELY Imre: Újságrajzoló művészek könyve. Budapest 1930, 135; Sportkarikatúra kiállítás, Testnevelési Tudományos Tanács Sportmúzeum. Budapest 1958, 3; Szigethy István karikatúrája. Kritika 1978, 1. sz., 18. 36. Hermann Lipót naplója 6573. Magyar Nemzeti Galéria Adattár 199920/1977; GÖMÖRY Judit: „Ernst Lajos és a Japán Kávéház művészasztala." in: Egy gyűjtő és gyűjteménye. Emst Lajos és az Emst Múzeum. Budapest 2002, 221,223. 37. „A modell bosszúja." A nap 1907. szeptember 10., 7. 38. LYKA 1907,281—294. 39. A berlini Schülte-féle műkereskedésben 1909. október 1-én nyílt meg a kiállítás, a katalógushoz BÁRDOS Arthur írt előszót. „Márk-kiállítás Berlinben". Pesti Hírlap 1909, 180, 434. 40. BAJKAY Éva: „A magyar grafika az Egyesült Államokban a két világháború között." in: Külön világban és külön időben 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig. Budapest 2001,20. 41. „Magyar piktor, aki kastélyt és birtokot vásárol." Színházi Élet 1920. 28. sz., 19. 42. Például: Miss Claudine Morris. 43. „Céh alakult a magyar művészi élet fejlődése érdekében." Nemzeti Újság 1928. márc. 7, 24; MÁRK Lajos: „A magyar művészet külföldi propagandája." Képzőművészet 1930, 34. sz., 228—229. 44. „Magyar művészeti kiállítás New Yorkban." Műgyűjtő 1929, 120. 45. G. G.: „Márk Lajos elindul Amerikába, beszélgetés a nagy festőművésszel." Újság 1938. június 29, 9. 46. 1904-ben elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás díját. „Márk Lajos kitüntetése." Művészeti Krónika 1905. január 15, 7. 47. Kortársak szemével 1896—1945. Szerk. NÉMETH Lajos, bev. és összeáll. PERNECZKY Géza. Budapest 1967, 8. 48. NAGY Endre: „Nehéz a giccs! Harmadik anekdota." Nyugat 1929, 19. sz.; BARÓTI Zoltán: „A pénz rányomja bélyegét az egész amerikai művészetre." Délibáb 1929, 38. sz., 17.