Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

Feschl; 1843-ban már—1849: Danilel (máskor Franz) Bauer; 1849: Aloys Endler; 1881-ben már—1888: Schieszl/Schiessel György; 1889—1901: Pertl István; 1902—1908: Czernagorátz/Czrnogorác Szilárd; 1909: Cserépy István; 1910—1911: özv. Czrnogorác Szilárdné (és Tsa); 1912: Hoyer Rezső; 1913—1914-ben még: Jiraskó Vilmos; 1916-ban: Jiraskó és Kestler; ?—1928—?: Brecher Frigyes. Az 1930-as évek második felétől a II. világháborúig a kávéház helyén gyógyszertár működött, amelyet tulajdonosáról, Domonkos Ilonáról Ilona patikának neveztek. 93. PALUGYAY Imre: Buda szabad királyi város legújabb leírása, [Pest, 1852], 206. 94. BFL, IV. 1106.e. Buda város Tanácsának iratai. Az 1857. évi népszámlálás felvételi ívei, Tabán 632. 95. BFL, IV.1009.C. Buda város Telekhivatalának iratai, Teleklevelek jegyzőkönyvei (Gewöhr Protocoll), Tabán, 17. kötet, p. 62, Fassions-Tag: 1832. március 21., telekkönyvi bejegyzés: 1832. április 9. 96. A polgárkönyvben gabonakereskedő, származási helye: Szentendre, ld. ILLYEFALVI 1944, 77 (1832. 07. 09.) Nyilván rokona volt az a Tsopor János, aki az 1828-as országos összeíráskor jelentős mennyiségű szántójával és igásállatával Szentendre egyik legnagyobb gazdálkodója volt, ld. DÓKA 1979, 8. 97. BFL, IV. 1009.c. Buda város Telekhivatalának iratai, Teleklevelek jegyzőkönyvei (Gewöhr Protocoll), Tabán, 20. kötet, p. 110. No. 659: Fassions-Tag 1851. február 1., bejegyzés: 1851. március. A Budapesti Czím és Lakjegyzék, 10 (1898), Szarvas tér l.-nél megjegyezték, hogy a háztulajdonos, özvegy Martinovics Borbála Szentendrén lakik. Ott egyébként a Martinovics-ház is ismert: Rákóczi Ferenc u. 5., ld. VOIT 1958, 100—101; HORLER Miklós: Szentendre (Magyar Műemlékek), Budapest, 1960, 138—140. kép. 98. BFL, XV.17.a.302, Buda szabad királyi főváros Szépítő és Építő Bizottmányának tervei. Nr. 173 (= BMT 173); színes reprodukciója: C. dr. HARRACH Erzsébet: „A tabáni fapavilon", Élet és Tudomány, 42: 41 (1987), 1310. 99. [Szerző nélkül], „A királyi palota új része", Vasárnapi Újság, 45: 2 (1898), 21—22, fényképpel; GOMBOS Zoltán: Budavári kertek, Budapest, 1969, 136—147. 100. FOERK Emő: „A régi Buda és Pest polgári lakóházai, I", in: A Budapesti Magyar Kir. Állami Felső Építő Ipariskola 1915 évi szünidei felvételei, 4, Budapest, [1915]: 5.: „A 49-ik lapon adott részletek egyedüli díszét képezik a Szarvas tér 1. számú, már szintén lebontásra itélt háznak." 101. Vö.: WARGA László: „A Tabán rendezése", Technika, 15: 1 (1934. január), 4—9; WARGA László: „A Tabán újjáépítése", Városkultúra, 7: 1 (1934), 2—6. A pályázat előtörténetét ismerteti: HARRER Ferenc: „A Tabántól a Fürdővárosig", A Pesti Városháza, 2: 1—8 (1934. 07. 15.), 13—14; a nyertes pályatervek: e.a. (ELEK Artúr): „Milyen lesz az új Tabán? A szabályozási tervek bemutató kiállítása", A Pesti Városháza, 2: 1 (1934. 01. 15.), 3. 102. [Szerző nélkül], „Lelkesítő feladatnak vallja a festői Tabán-völgy újjáépítését Vágó József a genfi népszövetségi palota tervezője", A Pesti Városháza, 2: 2 (1934. 02. 15.), 8—10; VÁGÓ József: Az újjáépülő Tabán, Budapest, 1934, 3. tábla; VÁGÓ József: Budapest művészi újjáépítése. Vágó József elgondolása szerint, Budapest, 1936, 5. tábla. Vö.: LAMBRICHS, Anne: Vágó József (Az Építészet Mesterei), Budapest, 2005, 178—181. 103. (e.a.) (ELEK Artúr): „Búcsúsorok a Tabán fejfájára", A Pesti Városháza, 2: 5 (1934. 05. 15.), 5—6; [szerző nélkül]: „A halálraítélt Fehérsastéri iskola", A Pesti Városháza, 2: 11 (1934. 11. 15.), 7; ELEK Artúr: „Tabán-álom", A Pesti Városháza, 2: 12 (1934. 12. 15.), 16—17; TAMÁS Emő: „Két nevezetes épület áll még Tabán megmaradt részén", Pesti Hírlap, 57: 91 (1935. 04. 21.), 44. 104. ELEK 1935: „A halálraítélt Szarvas-ház", A Pesti Városháza, 3: 1 (1935.01. 15.), 10. 105. NITSCH 1941. 106. PÁNCZÉL Lajos: „Két ház a Tabán peremén", Képes Magyarország, 4: 1 (1958), 17—18: 18. 107. Az l:50-es felmérési lapok és az 1:100-as tervek, valamint az iratok összekeveredve: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Tervtár, ltsz.: 01490 és 01491. 108. „Budapest, I. Szebeny Antal tér 1. sz. épület romos részének helyreállítási terve, rajz: Kéki, 1953. november 2." Csak az íves sarokrész földszinti és emeleti alaprajza 1:100-as léptékben, műemléki hozzájárulás 1953. XII. 11., több példányban az előbbi csomagokban. 109. ZÁDOR Mihály: „Beszámoló a Fővárosi Műemlék Felügyelőség 1961. évben végzett munkáiról", Műemlékvédelem, 6 (1962), 193—205, 197 és 200, 10. kép; PEREHÁZY Károly, „DERCSÉNYI Dezső — GÓLYA József — ENTZ Géza: Magyar Műemlékvédelem 1959—1960. Könyvismertetés", Művészettörténeti Értesítő, 14(1965), 168—170: 169. 110. Az idézetek forrása: [szerző nélkül], „Új üzletek. Új színfoltok", Kirakat, 6: 11 (1962), 3. 111. „Szerk", Műemlékvédelem, 11 (1967), 145.