Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

volt. Ezeket valahová a mai Attila út páros oldala mögé, a mai Krisztina körút felé (a mai park területére) helyezhetjük. A nem túl értékes telkek közül kettő valószínűleg beépítetlen volt, a harmadik: a negyedosztályú (négyszögölenként csak 30 krajcárt érő), nagyméretű, 210 négyszögöles telken 1797-ben csupán 1555 forintra becsült ház állt. Mégis, alighanem ez volt Johann Osztoics lakóhelye az 1790-es évek elejéig. Az adóösszeírók ennek a háznak nem adtak sorszámot, ellenben itt írták ki a tulajdonos bővebb megnevezését: „Johann Osztoics polgárjogú görögkeleti vallású szűcsmester és pálinkafőző"; itt voltak bejegyezve szőlői, szántói, rétjei; egy tehene és négy ökre; valamint itt fizette iparűzési adóját, méghozzá olyan nagy összeget, amellyel a Tabán legnagyobb adózói közé számított: évente változó, de inkább egyre magasabb 12—14—17—21 forintot. Az összegből mindvégig az iparként (Gewerb) adóztatott i^úrsc/inermesterségre jutott valamivel több, mint az „egyéb tevékenységként" (verschiedene Hantierung) adóztatott pálinkafőzésre. A tobak-ipart minden bizonnyal itt is űzte, annak vízszükségletét nyilván az Ördög-árokból fedezve. A házba időnként külön adótétel nélkül bejegyzett „lakó", Cusma Radoicsics/Radisics alighanem Johann Osztoics pálinkafőzője volt, akinek valamilyen részesedése is lehetett, mert — hogy elébe vágjunk az alább következőknek — a ház eladásakor és a pálinkafőző-üstöknek az Új utcai Glacis-telekre történt áttelepítésekor örököseit oda is bejegyezték. Az 1794/95-ös adóösszeírásban feljegyeztek még itt egy „Osztoics, Veszelinovics et Graics" társulást is, jelentős nagyságú szőlőkkel. E társulás két évet élt — nyilván Johann Osztoics haláláig és minden bizonnyal bor- és pálinkakereskedelemmel foglalkozott.

32 A beépítetlen telkek közül 1797-ben a „Trettplatz"-on levő, egy viszonylag nagy (92 négyszögöles), illetve egy kimondottan nagy (300 négyszögölös) beépítetlen házhelyet a 30 krajcáros kvótával összesen is csak közel 200 forintra értékelték. Ezekről tudjuk, hogy Johann Osztoics 1793-ban vásárolta őket az akkor szétmért városi területekből igen kedvező áron. A 92 négyszögöles házhely a Trettplätze ober der Raitzenstadt mellett volt, s ugyanitt Johann Osztoics nevére még egy telket, a 6. számú 152 négyszögölest is jegyeztek. A másik, a 300 négyszögöles telek Trettplätze ober der Rauhfangkehrer Call, kép. Magyar Gyula: A kávéház bővítési terve, 1862. BFL, XV.17.a.302/173