Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

mesterség maradt, a budai polgárkönyvben a Kirschner/Kürschnermeisterként bejegyzettek száma igen nagy, és köztük több generációs tobak-dinasztiák is sejthetők.

29 Budán még az 1828-as népszámlálás adatai szerint is a bőrfeldolgozással foglalkoztak a legtöbben az összes kézműves közül, és a Tabánban még sokkal nagyobb többségben lehettek, mint a város egészére számított adatok mutatják.

30 Az Osztoics-testvérek ipamk űzése mellett egyre több szőlőt és egyéb földet vettek, nagybani borkészítéssel és pálinkafőzéssel kezdtek foglalkozni — először közösen. Ennek a fenmaradt iratokban az 1760—1770-es évektől vannak nyomai. Első kimutatható szőlőik Tétényben és Diósdon feküdtek. Egy datálatlan, de még Johann Osztoics életében készült inventárium szerint, amelynek alapján a testvérek elosztották közös vagyonukat, közelítőleg 37.500 forint értékük volt szőlőkben, földekben, borban és pálinkában. A szőlők közül

31 a legjelentősebbek Sasadon, a Brandekn, Budafokon, Tétényben (két présházzal és három pálinkafőző üsttel) és Diósdon (egy présházzal és két pálinkafőző üsttel) feküdtek. A borkészlet a Tabánban, Tétényben és Diósdon mintegy 2200 vödör volt, és ehhez jött 100 vödör pálinka. Ezen felül több, mint 5000 forintjuk volt kamatra kiadva; „a boltban tartott áru", „folyó ügyek", készpénz és az üzleti könyvben nyilván tartott tartozások mintegy 4000 forint értékben szerepeltek. Továbbá 3 ló, 2 ökör, 2 tehén, kocsik, még 4 pálinkafőző üst, valamint hordók és vödrök képezték közös vagyonukat. Míg Janikius ezzel együtt elsősorban a tobakmesterséget folytatta, Johann egyre inkább bor- és pálinka termelővé és kereskedővé vált: a közös, majd megosztott szerzemények mellé egyedül is vett szőlőket és földeket, elsősorban immár a budai hegyekben. Ezek halála után felvett értékbecslése 12 tételt tartalmaz, amelyek közül csak négy volt a szőlő; igaz, ezek teszik ki a 10.861 forintos összérték majd négyötödét. A többi szántó, rét és egy mintegy 12 holdas erdő a Svábhegyen. A legértékesebb szőlők az ún. sasadi szőlőkben és a utcai toldaléké, szaggatott vonalkázással az 1796-ban használatba vett tobakáruraktáré. alaprajzra jelölve: pontozva a mélypincéé, 9. kép. A korai építkezések kiterjedése az 195l-es földszinti vonalkázva a Váralja szürke tónussal az 1794-re megépült házé,