Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ
— egyikük a szembeszomszéd lakatos volt. Munkájuk Johann Osztoics halálakor még nem volt kifizetve, ezért számláik bekerültek a hagyatéki iratok közé. 25 E számlákban a házban lévő Tobakh gwölb / Towag gewölb-öt emlegetnek. A városi adminisztrációban következetesen Kirschner-nek nevezett mesterek valójában tobakok voltak tehát. A Kirschner/ Kürschner/Pelzer (illetve magyar megfelelőjük: a szűcs) prémek és gyapjas vagy szőrös bőrök felsőruha számára történő kikészítésével foglalkozik, míg a tobakok szőrtelen bőrökkel dolgoztak, és a Gerber/tímár-ipar egyik ágát alkották. Sajátos technológiát alkalmazva kecske és juh bőrből állítottak elő különösen finom és jó minőségű bőrfajtákat: kordoványt, illetve szattyánt, elsősorban csizmák alapanyagául. A nyersbőr feldolgozásának szokásos előkészítő fázisai (áztatás-húsolás, meszezés-kopasztás) után ugyanis a mész maradványait kutyaürülék hozzáadásával készült lében való pácolással távolították el, majd a bőrt szömörce levelének őrleményéből forrázott lében cserezték. Ezt követte a bőr festése és fényesítése. (A városi adminisztráció által következetesen használt megnevezés pontatlanságát egyrészt az okozhatta, hogy a tobak iparnak nincs német neve, a Weißgerber I fehértímár is olyan gyűjtőnév csupán, amelybe jobb híján a tobakok is beleérthetők; másrészt az, hogy a tobak-mesterek szőrrel, illetve gyapjúval együtt szokták volt venni a bőröket, részben mert ezek szakszerűtlen leválasztása megsérthette alapanyagukat a nyersbőrt, így ezt a műveletet jobb szerették maguk elvégezni; részben mert így a gyapjúval, illetve szőrrel maguk kereskedhettek tovább.) A tobak-ipar űzése nagy mozgékonyságot és jelentős tőkét kívánt. Gyakorlásához ugyanis a mestereknek jó minőségű nyersbőrökről kellett gondoskodniuk. A kecskebőr beszerzése azért okozott gondot, mert Magyarországon a kecske tenyésztése soha nem volt különösebben elterjedt, és a 18. században vissza is szorult. A juhokról szólva a tobakokat a 7. kép. Borsos László műterme: A ház pincéinek alaprajza 1951-ben. KÖH, Tervtár, 01490
