Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

közelítettek. Az Új utca viszonylag kései kitűzése arra is utal, hogy a Glacis-telkekre épülő házak eleinte a vár felé néztek, főbejárataik a Váralja utcáról nyíltak. Az 1800-as évek elejétől a telkekért a tanácsnak is kellett adót fizetni, és ez a továbbra sem hivatalos tulajdonjog megerősödését jelzi. Ennek az addig csupán a lapszélre írt tételnek 1804705-től az adóösszeírásokban külön rubrikát is nyitottak (Allgemeiner Beitrag von Glacis Häusern). Ennek összege a tabáni Glacis-telkek után 1.30 vagy 2 forint volt, csak a kiemelkedően nagy és jó fekvésű telkek után kellett 3 forintot fizetni. Ennyit a Tabánban Meindlön és Popovics püspökön kívül csupán Johann Osztoics két telkére róttak ki egyenként. Az 1810. szeptember 5-i nagy tabáni tűzvész arra indította a katonai főparancsnokságot, hogy az 1752-ben kitűzött védelmi vonal (azaz a város és a hadiigazgatás alatti terület határának) módosítását javasolják annak érdekében, hogy a korábbi várvédelmi övezet már beépült területeit hatékonyan elválasszák az erődítményektől, így biztosítva az utóbbiak körüljárhatóságát és megfelelő távolságát a gyúlékony polgári épületektől. Ezzel kapcsolódott össze a kitűzendő új demarkációs vonalon kívül eső terülteknek a hadügyigazgatástól való elcsatolása és városi joghatóság alá helyezése. A tűzvész után kevesebb mint 2. kép. Petrich András — Richter Antal Fülöp — Schmid János: Buda a Gellérthegyről, 1817. Kézzel színezett rézmetszet, részlet, MNM, TKCs, T. 1169