Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - BARDI TERÉZIA: A „RESPUBLICA CHRISTIANA " DIADALA FALIKÁRPITOKON
10. PATRIARCA 1963, 85. 11. Ld: Giornale qvatordicesimo dal Campo Cesareo a tre hore distante da Buda alli./ Settembre 1686 [...] // 1686 [in Bologna per Giacomo Monti... 1686] 12. Ld. még 10. HUMBERT 1980, 130, 132.; id.: RÓZSA 1959, 93.; GALAVICS 1986, 128, j., 283; RÓZSA 1989, 221. 13. Vö. Filippo CAPISTRELLI szonettje, In: MAIETTA: Poesie di diversi autori per la gloriosa conquista fatta dalVArmi Cesaree Deila real Gitta di Buda ... raccolte da Giuseppe Ambrogio Maietta..., Roma, 1686., 2. Bouillon Gottfriedboz hasonlítja Lotharingiai Károlyt például Georg Sigmund Rassler tézislapjának egyik felirata is: „Superstiti, tamin sanguine, qvam gloria gestorum, / Godefrio Bullionio, / Supremo Caesarearum Legionum Ductori, / Vienna, ab immani Turcarum, exercitu obsessa, / Liberatori fortissimo, / Expugnatori Strigonij, Vicegradi, Barcani, Vaccia, / Pesthi, Neovivarini Buda / Toties in aperta acie Victori, / Quoties cum hoste conflictum est. / Magno Christiani Nominis Bellatori, / (Sic ab ipsis barbaris hostibus nuncupata) /Heroi Gloriosissimo, / Domino ac Principi Suo Clementissimo, / In immortalem Victoriarum memóriám / Gratulandum, Venerabundus / DD. CC." In: Johann Matthäus Merian v. junior —Bartholom(a)e(us) Kilian: Georg Siegmund Rassler tézislapja Lotharingai Károly arcképével. Szignált: balra lenn: J. Matthaus Merian Jun. pinxit; jobbra lenn: Bartholome Kilian sculpsit; Papír, rézmetszet; 1686; körülvágott: 722x512 mm; ÖNB, Bildarchiv, Wien, Inv. No.: Pg. III/4/23 R; Állapota: szakadt, ragasztott; Gyűjteményi jelzetek: verso: a Fideikomissbibliothek koronás, fekete gyűjteményi pecsétje, a korona alatt a F. I. D. C. betűkkel; a Bildarchiv fekete pecsétje, a jelzettel (kétszer): Portf. Nr.:III/4/23; az ÖNB lila kis pecsétje ajelzettel: ÖNB. / Port. S.; ceruzával: 93.065.; Vízjele: nem látható. Bartholomeaus Kilian metszete, az innsbrucki egyetemen disszertációját megvédő Georgius Sigismundus Rassler tézislapjaként készült, Buda visszavételének évében, 1686-ban, Johann Matthäus Merian kompozíciója alapján. A lap közepén Lotharingiai V. Károly herceg 3/4 jobb profilban ábrázolt, diadaljelvényekkel, zászlókkal övezett mellképe látható, egy felirattal díszített talapzaton. Az allonge-parókát viselő herceg csipkezsabós páncélján az Aranygyapjas-rend rendjele. A herceg mellképe fölötti kartusban a következő felirat olvasható: CAROLO. V/ LOTHARINGIAE / ET BARRI / DUCI / &C. A lap négy sarkában egy-egy magyarázó felirattal ellátott, a herceget tettein keresztül dicsőítő allegorikus ábrázolás látható: a bal felső a diadalmas hadvezért, a jobb felső pedig emellett a keresztény Hit védelmezőjét is megjeleníti; a jobb alsó sarokban látható ábrázolás a herceget, mint államférfit, a jó kormányzót jeleníti meg. Együttes olvasatukban megjelenik előttünk annak a férfinak a képe, aki nemcsak hadsereggel megszerezni és megvédeni képes a rá bízott területeket, hanem békeidőben azok jó gazdája is. Balra fenn, Jerikó rombadőlésének jelenetével illusztrálva, a Józsuéval párhuzamba állított lotharingiai herceg nem egyszerűen csak városokat meghódító hadvezérként, hanem hadisikereit az isteni kegyelem által az Úr kiválasztott katonájaként elérő hősként jelenik meg (a tájháttérben romba dőlő város képe felett, balra az égen utalás — (hét harsona, Józsué megnevezése) — Jerikó elfoglalására, annak leomló falaira). A jobboldali felhőcsoportozatból kiemelkedő ágyúcső „torkolattüze" Károly herceg nevét formázza: (Carolus), Károly fegyvereinek erejét az Úr harsonáinak erejével állítva párhuzamba. A város feletti felirat: EXPUGNATORI URBIUM. Jobbra fenn, a keresztény Hit védelmezőjének szerepében, a törökök felett győzedelmeskedő katona allegóriája: a törökkel csatázó seregét ábrázoló jelenet felett a felhőket villám hasítja szét, s jobb oldalt a felhőkből kardot tartó kéz nyúlik ki, utalva arra, hogy a herceget maga az ég, az Úr választotta ki a feladatra, hogy a kereszténység védelmezője, villáma legyen a törökökkel szemben. Az utalást a kép fölött felirat erősíti meg: FULMINATORI BARB ARUM AGMINUM. A keresztény herceg antik hősök szerepében is megjelenik azáltal, hogy a villám mint Zeusz/Jupiter villáma is értelmezhető. A menekülő törököket megörökítő csatajelenet fölött két írásszalag, rajta a következő feliratokkal: balra: GLADIUS DOMINI; jobbra: ET CAROLI. A balra lenn látható kép a török hódoltság alatt szenvedő Magyarország felszabadítóját jövendöli a hercegben, ismét egy antik párhuzamot használva: az égből kinyúló kéz Herkules bunkósbotjával töri szét a kopár hegyek előtt megjelenített koronás magyar címert megkötöző rabláncot. A Magyar Királyság felszabadítását illusztráló jelenetet értelmezi a kép felett olvasható sor is: DOMITORIUNGARIAE HOSTILIS. Végezetül, a jobb alsó kép Tirol kormányzóját, a Habsburg-ház egyik erős támaszát ünnepli a hercegben: GUBERNATORI TYROLIS — utal a felirat Károly kormányzóságára. A sziklás tájháttér előtti felhőkből kinyúló, jogart tartó kéz feletti szöveg pedig a császárra, I. Lipótra utal, uralva az alatta ábrázolt, az osztrák császári ház dicsőségét babérkoszorúval övezve hirdető császári sast. A mellkép alatti emelvényen, Lotharingiai V. Károly címere fölött olvasható a fent idézett, a herceget dicsőítő, haditetteit magasztaló felirat, mely őt a kereszteshadjáratok hősével, Bouillon Gottfrieddal állítja párhuzamba: A felirat megnevezi a Károly által meghódoltatott fontosabb városokat és nyertes ütközetek helyszíneit is (Bécs, Esztergom, Visegrád, Párkány, Vác, Pest, Buda). A fenti felirat alatt jobbra olvasható az a két sor, amelyben a tézislap megrendelője, Georgius Sigismundus Rassler, az egyetem filozófia fakultásának hallgatója, aki Theobaldus Rieder S. J. professzor hallgatójaként 1686-ban védte meg téziseit megnevezi