Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BARDI TERÉZIA: A „RESPUBLICA CHRISTIANA " DIADALA FALIKÁRPITOKON

A tárgyalt festmény- és kárpitsorozatok különleges helyet foglalnak el a magyarországi törökellenes harcoknak emléket állító alkotások sorában. Hozzájuk hasonló monumentális, magas kvalitású és gazdagságú műalkotások a Buda visszafoglalása körüli időkben zajló hadieseményekről és magáról a visszafoglalásról nem ismeretesek. Mint fentebb volt róla szó, a pompás mobiliák közül négy kárpit a 19. század második felétől a bécsi császári gyűjteményekből Magyarországra került, és a budai királyi rezidenciát díszítette. Közülük kettő megjelenik a budai királyi palota belső tereiről 1912ben készült fotókon, így a Lotharingiai V. Károly herceg legyőzi a Buda török védői megsegítésére érkező török sereget, 1686 augusztus 8. című kárpit, amely a Hauszmann Alajos által átalakított budai királyi várban egy többfunkciós reprezentatív térben függött, a dunai traktus teljességében végighúzódó, úgynevezett buffet-galériában, amelyet fogadásokra, díszebédekre és bálokra is használtak. A másik kárpit, a Janicsárok lemészárlása és szabad rablás Buda bevétele után, 1686 szeptember 2. 1900 után az I. Ferenc József magyar király számára kialakított fejedelmi lakosztály lépcsőcsamokát díszítette.

88 A budavári kárpitok közül kettő (a nagy sorozatból, a Lotharingiai V. Károly herceg legyőzi a Buda török védői megsegítésére érkező török sereget és a Szabad rablás Buda bevétele után máig lappang.) Az első sorozat egy további darabja, az Erdély meghódítása és a meghódított erdélyi városok kulcsainak átadása Lotharingiai Károlynak szerepelt az 1896-os milleniumi kiállításon, — ahová Bécsből érkezett — ám nem az Eszterháza kastélyinterieurjeit bemutató teremsorban kapott helyet, (mint ahogyan helyét eddig meghatározták) hanem ettől egy kicsit távolabb, a Habsburgok korát bemutató egységben, a magyar művészi ipar csoportjában, az LV-es teremben, ahol a 12 hónapot illusztráló, gobelin hímzésű kárpittal bevont Esterházy-ülőgarnitúra két karosszéke mögöti falon látható.

89 Csak remélni tudjuk, hogy a kis sorozatnak a 20. században a nemzetközi műtárgypiacon eladott, s ma Franciaországban, illetve Magyarországon levő két kárpitja után a 21. században a nagy sorozatnak egykor a budai királyi palotát díszítő két kárpitja is felbukkan, s amennyiben a műkereskedelemben, úgy reméljük, hogy ismét magyar közgyűjteménybe kerül majd. JEGYZETEK 1. Itt szeretném megköszönni a Magyar Nemzeti Banknak, illetve munkatársainak, mindenek előtt Iglódy-Csathó Judit kommunikációs igazgatónak és sajtószóvivőnek, Strohmayer Erika kommunikációs szakértőnek, és Bartos Gyula fotóművésznek, valamint a Budapesti Történeti Múzeumnak a cikket kísérő fotóanyag közléséhez nyújtott önzetlen segítségét. 2. XI. Ince pápa szereplését nagyra értékelik kortársai, és az utókor is. „Az egyetemes keresztény szellem jelentőségét..." hangsúlyozva SZEKFŰ kiemeli XI. Ince politikai és anyagi szerepvállalását. Vö.: HÓMAN Bálint—SZEKFŰ Gyula: Magyar történet. V., 361.; Továbbá KLOPP 1882; FRAKNÓI 1886; KÁROLYI 1886; FRAKNÓI 1903; FRAKNÓI 1903/2; IMMICH 1900; PASTOR 1930. 3. Buonvisi szerepét már kortársai is többször méltatták. Sobieski lengyel király például így írt a nunciusnak: „Mivel a Budavára ellen indított hadivállalat létesítésében Méltóságod bölcs tanácsával és másképp is nagy mértékben közreműködött, már most, mielőtt a vár megvívásának hírét vettük volna, szerencsekívánatainkat előjegyezzük és elismerésünket fejezzük ki érdemeiért, melyeket ezen, a császári felségre és az egész kereszténységre nézve kiváló fontosságú tény körül szerzett." Sobieski levele S. J. Buonvisihez. 1686. augusztus 14. id. FRAKNÓI 1903, 465—466, 1500. j. (hibás számozás miatt 1499).; „Buonvisi] Buda ostro-