Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS, 1929
AZ 1929-ES KELETI MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS „A nagy érdeklődés, amely újabban a keleti művészet felé fordult, arra indította a Magyar Gyűjtők és Művészetkedvelők Egyesületét, hogy kiállítás keretében mutassa be Törökország, Perzsia, India, Kína, Japán és a velük rokon területek művészetét." — olvashatjuk a kiállítás katalógusának bevezető soraiban. 33 1928-ban Budapest legfrissebb egyesületeként üdvözölhették a Magyar Gyűjtők és Művészetkedvelők Egyesületét, 34 amelynek legfőbb célja a műpártolás, gyűjtők és múzeumi szakemberek egybefogása volt. Az egyesület elnökévé Csányi Károlyt, az Iparművészeti Múzeum igazgatóját és dr. Ary Pál jogászt választották, igazgatója Dr. Petracsek Lajos ügyvéd lett. 1929-től a választmány négy tiszteleti tagja között Dr. Homann, Petrovics Elek, Végh Gyula múzeumi főigazgatók és Glück Frigyes műgyűjtő nevét olvashatjuk. Az egyesület előadások és gyűjtőséták szervezésével kívánta tagjait szolgálni. A távlati célok között szerepelt egy gyűjtők számára felállítandó könyvtár létrehozása. Havi összejöveteleiket Glück Frigyes szíves vendéglátásával élve a Pannónia Szálló különtermében tartották. Az egyesület saját sajtóorgánuma A műgyűjtő című havilap lett, melynek kiadója és szerkesztője Szilárd Vilmos gyűjtő, régiségkereskedő volt. 1929 májusában az Iparművészeti Múzeum épületében nyílt meg a Keleti Művészeti Kiállítás, amelynek anyagát Csányi Károly és Felvinczi Takács Zoltán válogatta, s a kiállítás magyar és német nyelvű katalógusát is ők írták. 35 A budapesti Keleti Művészeti Kiállítás világosan illeszkedett a korszak nemzetközi keleti kiállításainak sorába: Bécsben 36 és Berlinben, 37 számos magyar látogatója is volt a hasonló, keleti magángyűjtők anyagából rendezett kiállításoknak. Akiállítás egyik szervezője és szakértője, Csányi Károly (1873 — 1955) szoros kapcsolatot ápolt a magyar gyűjtőkkel. Említésre méltó, hogy olyan gyűjtemények formálódásánál bábáskodott mint Delmár Emil gyűjteménye, de ő rendezte 1924-ben a Szőnyegkedvelők Egyesületének Régi magyar szőnyeg kiállítását is. 3 * Csányi Károly válogatta a Keleti Művészeti Kiállítás török, perzsa és indiai tárgyait, valamint a teljes szőnyeg anyagot. Felvinczi Takács Zoltán a másik szervező, gyűjtőkhöz fűződő kapcsolatának első nyoma a Szent György Czéh által 1912-ben rendezett kisplasztikái kiállítás volt. A kiállítás lajstromában a keleti tárgyak leírását ő végezte el. 39 1914-ben a Magyar Iparművészet^ hasábjain publikálta Hopp Ferenc gyűjteményét, 40 s Hopp Ferenc tanácsadójaként tevékeny részt vállalt a gyűjtemény gyarapításában és annak közgyűjteménnyé válásában. 41 A Hopp Múzeum 1919-es megalapítása után Felvinczi Takács a Múzeum köré vonta és összefogta a keleti művészettel kapcsolatba került gyűjtők körét. 42 Tanácsaival a gyűjtők anyagának gyarapításához is hozzájárult. Publikációi 43 és a hazai társadalmi szervezetekben vállalt tisztségei széles körben elismertté tették nevét. Az 1929-es kiállítás anyagában a kínai, a japán az indonéz, a tibeti és a kelet-turkesztáni tárgyak válogatását és leírását végezte. A Keleti Művészeti Kiállítás kizárólag magángyűjtők tárgyait mutatta be. Az Iparművészeti Múzeumban felállított kiállítás hatvankilenc — főként budapesti — magángyűjtő és régiségkereskedés anyagát vonultatta fel, 44 közel kilencszáz tételben. Az anyag túl azon, hogy a keleti magángyűjtemények legnagyobb seregszemléjének bizonyult, máig szinte az egyetlen forrás a két világháború közötti keleti gyűjtemények bemutatásához. 45 A kiállítás célkitűzése szerint a kezdetektől a 19. század közepéig igyekezett felrajzolni Kelet
