Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - TÜSKÉS ANNA: MÁRK LAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
49. Önálló kiállítások: 1904 Budapest, Könyves Kálmán cég; 1907 november: Budapest, Nemzeti Szalon; 1909 Berlin, Schulte műkereskedés; 1910 New York, National Art Club és Buffalo, Albright Art Gallery; 1934 Budapest, Lipótvárosi Kaszinó; 1992 New York, magyar főkonzulátus. Fontosabb csoportos kiállítások: 1889 OMKT Téli Tárlat, Velencei Biennale IV, 1901; 1902 ESZT, Kolozsvár; Velencei Biennale VI., 1905, VIII, 1909, IX. 1910; 1911 Római Világkiállítás; 1923; Emst Múzeum, LVIII. Csoportkiállítás; 1927 Emst Múzeum, LXXXVII. Csoportkiállítás; Velencei Biennale XVII., 1930; Nemzeti Szalon, Arcképfestők, Budapest; 1932. Velencei Biennale XVIII. és Emst Múzeum, CXXXV Csoportkiállítás; 1934 Nemzeti képzőművészeti kiállítás. Aukciók: Reneszánsz Társulat V. aukció 1923; Emst Múzeum aukciói, 38. sz., Budapest, 1928. 50. HORVÁTH Zoltán: Magyar századforduló. Budapest 1961, 474. 51. „Márk Lajos emléke." Pesti Hírlap 1942. júl. 9, 7; KEMÉNY Simon: Napló (Tények és tanúk). Budapest 1987, 152. 52. Magyar Nemzeti Múzeum: Erzsébet királyné és Gizella főhercegnő a városligeti Gerbeaud-ban; Gundel-gyűjtemény; Tea party (1929), Akt (1920). 53. New York, Manhattan Club: Henry Watterson arcképe; Boston, Art Gallery: Perry sarkutazó arcképe; Buffalo, Albright Art Gallery; New York, Brooklyn Museum: Robert Peary arcképe. 54. A millenniumi arcképtanulmányokon és az Erzsébet királynét ábrázoló festményen kívül az utóbbi témát ábrázoló grafikát, Ambrozovics Dezsőné és Csáky Károly portréját őrzi a gyűjtemény. 55. Bajor Gizi portréjáról: NAGY Adrienne: „Mohamed álma." Múzsák 1990, 2. sz., 28—29. 56. Műve szerepelt Nemes Marcell gyűjteményének 1933-as és 1934-es Emst Múzeumban rendezett árverésén is. SÜMEGI György: „Nemes Marcell a műgyűjtő. Adalékok a magyar századeleji műgyűjtés történetéhez." In: Cumania III. História Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei. Kecskemét 1975, 275. 57. Magyar Aukciós Index 1991—1997, 373—375; Magyar Aukciós Index 1997—2002, 677—679; Magyar művészet a világ aukciós piacán (1980—2004), 366. 58. SZILÁGYI János: „Kiadatlan levelek Heltai Jenőhöz." Kritika 1976, 10. sz., 15. 59. KAMPIS Antal: „A Képzőművészetek." in: A Kultúra Világa, III. A képzőművészetek, a zene, a színház és a film. Budapest 1960, 524; BERNÁTH Mária: „A magyar szecessziós festészet helye az európai áramlatokban." Filológiai Közlöny 1967, 1—2. sz., 220. ANNA TÜSKÉS: THE LIFE AND WORKS OF LAJOS MÁRK SUMMARY Lajos Márk, born in Hungary but died in New York was among those Hungarian artists who remained relatively unknown in their country. The starting point of the study were his works preserved in Hugarian public collections. The study follows the course of life of the painter from the youth spent in Transylvania and his studies in Budapest, Munich and Paris. Returning to Hungary at the end of the 19th century he painted mainly historical and allegorical composititions. Having orders for frescoes decorating public buildings he continued with female portraits and nudes. His graphic works — including caricatures, book illustrations, posters — were remarkable. His first collective exhibition was organized in 1904. In 1907 he was invied to Germany and got further invitations to the United States where he arrived in 1910 and remained till 1921. In 1938 he settled down finally in America. All the time living abroad his works could be seen at exhibitions in Hungary as well. His works are still waiting for a much wider knowledge and acceptance.
