Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

E program Mátyást reneszánsz uralkodóként állította be. Hódításai éppen úgy köszönhetők voltak hadi tetteinek — olvasható le a vásznakról —, mint diplomáciai bölcsességének. Csatakép és Bécs elfoglalására nyíltan utaló jelenet egyáltalán nem szerepelt a képciklusban. Mindazonáltal ez utóbbira való utalás azért nem hiányzik a programból. A pápa követeinek fogadása jelenet történeti alapja ugyanis vagy az a momentum, amikor Mátyás, a III. Frigyes elleni győzedelmes alsó-ausztiai hadjárat közepette fogadta IV. Sixtus pápa követét, Castello püspököt, vagy egyenesen a VIII. Ince pápa által Bécsbe, Mátyás rezidenciájába küldött Angelo Pecchinoli ortei püspök látogatása 1489-ben. Az ábrázoltjelenet ebben az esetben a bécsi Burgban játszódik!

62

Ugyanakkor a Mátyás-kultusz császárhű aspektusát volt hivatott hangsúlyozni a Mátyás és Holubár viadalát bemutató jelenet. Ennek ugyanis, amint ezt Bellák Gábor kutatásaiból tudjuk, egy kortárs kosztümös ünnepély volt az inspiráló forrása, nevezetesen a Tattersalban rendezett lovagi torna 1902. május 16—17-én, ahol maga a császár és a Bécsben élő főhercegek is megjelentek. Az eseményről kiadott prospektusban Holló Tivadar meg is fogalmazta az egész történeti mulatság eszméjét: „egyesült a király a magyarsággal Hollós Mátyás kultuszában".

63 így tehát a nemzeti függetlenségnek és büszkeségnek rendelt teremben Benczúr festményei is ügyesen egyensúlyozták ki a politikai ellenerőket. 75. Faragó Ödön által tervezett enteriőr Magyar Iparművészet, 1900