Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

monumentális épületet ephemer részle-tekkel kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet mindenkor okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be. E czélból eddig létező síkdíszítményeink összes motívumait, falfelületek, boltfelületek stb. díszítésére a góth stílus szellemében használtam fel, hazánk flóráját, mezőink, erdőink és rónáink növényzetét, annak formáit pedig többé-kevésbé stilizálva alkalmaztam; így pl. építészeti tagozatoknál, mint amilyenek a fejezetek, eltértem a góth stílus szigorú modorától, nevezetesen az építészetben annyiszor alkalmazott acanthus levelet saját felfogásom szerint kezeltettem a szobrász által, a kivel felfogásomat szerencsésen megértetnem sikerült is. " A hatalmas neogótikus épület belső udvarain ugyanis Steindl 1894—95-ben Zsolnay kerámiát alkalmazott, de ő is érvényesülni hagyta a gótikát, csupán a keleties színhatással és az ornamentikába csempészett, Magyarországon honos növényi formákkal kívánt nem­zeti irányban lépést tenni. 43 Hasonló felfogást tapasztalunk a parlamenti miniszterelnöki szoba berendezésénél is. Ha Hauszmann felfogását az 1885-ös Országos Kiállítás után kirobbant ornamentika­vita koordinátái között akarnánk elhelyezni, akkor azt egyértelműen a Pulszky Károly által képviselt liberális állásponthoz kellene közelítenünk. 44 10. Evőeszközkészlet a budavári palotából, 1900 körül. BTM Kiscelli Múzeuma, ezüstgyűjtemény, lt.: íp. 67.21.3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom