Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

elsőjét sem örökítheti meg másképpen, mint lóháton. " Schulek szerint Szent Istvánt és tevékenységét éppen a megállapodás jellemezte. De pl. a Hunyadiakat, Szent Lászlót, Nagy Lajost lehet lóháton ábrázolni, mert vitézségükkel szereztek érdemeket.'

4 Szent István konszolidáló és konszolidált alakjával ellentétben Árpád harcos alakjához kötődött a magyar nemesi fennhatóság gondolata, hiszen a Szent Korona-tan szerint a hatalom a Szent Koronában megtestesülő nemesi közösség kezében van, amelyik mintegy ráruházza ezt az uralkodóra. Árpád az ősi magyar nemesi önrendelkezés és a kontinuus, autonóm magyar kultúra szimbólumaként jelent meg az 1890-es években.

25 Már az előző évtizedben elterjedt az a nézet, mely szerint a kereszténység felvétele Szent István által cezúrát jelentett a nemzeti szokásokban, az öltözködésben és a hajviseletben. Boncz Ödön az Archaeológiai Értesítőben 1887-ben megállapította, hogy István „...térítői buzgalmában teljes erővel irtott mindent, ami a pogány vallásra és szokásokra emlékeztetett, egyszóval ami nemzeti jellegű vo/í."

26 Boncznál világosan megjelenik az a nézet, amely szerint a pogány szokások, így pl. a hajviselet és a nemzeti ruházat a nép körében a kereszténység felvételét követően is tovább élt és ezekről, bár nem maradt képi forrásunk, de a korabeli nyugati ábrázolások a keleti népekről az akkori magyar nemzeti viseletről tudósítanak.

27 Huszka Józsefek ezt a felfogást tágították addig a meggyőződésig, hogy a kortárs paraszti ruházkodásban és tárgykultúrában az ősi, folytonos nemzeti kultúra őrződött meg.

28 A krisztinavárosi palota díszítésében ez a gondolat, ha nem is kiélezett formában, de világosan megjelenik a pogány harcosok szerepeltetésében: Fadrusz János magyaros pogány Ar/asz-szobraiban és a Háború vagy a Béke Senyei-féle szoborcsoportjában. (5—6. képek) Hauszmann azonban a művészi dekorációban nem adott több teret ennek a gondolatnak, sőt, minden olyan esetben, ahol erre könnyűszerrel lehetősége lett volna, éppen, hogy tompította ezt.

29 így volt ez a Szent István-terem esetében is. 6. Senyéi Károly: A Béke allegóriájának szobra a budavári palota déli szárnyának nyugati bejáratánál. BTM Fotótár