Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

RÖVIDÍTÉSEK BUSA 1986=BUSA Margit: V., Magyar sajtóbibliográfia 1705—1849. A Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent valamint a külföldi hungarika hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 1986, II. kötet. GERSZI 1960=GERSZI Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. CENNERNÉ 1 857=CENNERNÉ WILHELMB Gizella: „Über die ungarischen Portätfolgen von Elias Widemann." Acta Históriáé Artium, IV, 1957/3—4. CENNERNÉ 1988=CENNERNÉ WILHELMB Gizella: „Arcképek Elias Widemann 1646-os és 1642-es rézmetszetsorozatából." In: Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. Kiállítási katalógus. Szerk.: BUZÁSI Enikő. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1988. CENNERNÉ WILHELMB Gizella: „Über die ungarischen Portätfolgen von Elias Widemann." Acta Históriáé Artium, IV, 1957/3—4, RÓZSA 1973=RÓZSA György: A Nádasdy-Mausoleum királyképei és a magyar uralkodóábrázolások tipológiája. In: Uő: Magyar történetábrázolás a 17. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. Történelem — Kép 2000= Történelem — Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítási katalógus, Szerk.: SINKÓ Katalin, MIKÓ Árpád, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2000. MÁRKI 1884=MÁRKI Sándor: Magyar Pantheon. A magyar történelem, művészet és irodalom 150 kimagasló alakja, képekben és rövid életrajzokban fóltűntetve. Pozsony, Stampfe! Károly, Budapest, 1884. EMESE RÉVÉSZ VIRTUAL PANTHEONS PORTRAIT GALLERY IN THE 19TH CENTURY NATIONAL, POPULAR GRAPHIC ARTS SUMMARY Besides the monumental pantheons, the portrait galleries of drawings played an important role in the forming of the national identity at the beginning of the 19th century. Their success was due partly to the fact that they replaced the sacral, collective representations of their model with the intimate, subjective world of the small graphics. The relatively low price of the prints circulated on loose leaflets, in albums or as supplements to papers made them affordable to the wide public, facilitating thus the identification with the representatives of the national culture. An open political standpoint characterized the portrait galleries of the public life in the reform era, but in the years of absolutism following the defeat of the 1848 revolution, the emphasize fell upon the representatives of culture. The last third of the century was marked by the appearance of fashionable thematic portrait galleries (magnates, farmers, writers, women). The historical portrait galleries followed mostly authentic (or perceived as thus) sources of images. The most popular one of this line was the copperplate Nádasdy-Mausoleum, created in the 17th century. Many picture magazines started to publish historical pantheons in the 1850s and 60s. After the abrupt end of these initiatives, the "National Pantheons" of the 1880s, captured in independent albums, started to compete with the fever of the end of century's historicism to erect monuments.