Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

JEGYZETEK 1. J. M. [JÓKAI Mór]: [Bevezető] In: Arczkép-Album. Műmelléklet a Hölgyfutárhoz. Pest, 1855, o. n. 2. Id.: BÁRTFAI SZABÓ László, „Gróf Széchenyi István művész kortársai és barátai." Magyar Művészet, 1930, 597. 3. ALMÁSI BALOGH Pál: „Felszólítás egy hasznos ismereteket terjesztő társaság ügyében." Pesti Hírlap, 1841/2., január 6: 14. — Kossuth szerkesztői jegyzete.; Hasonlóképp fogalmaz FRANKENBURG Adolf is: „Nevezetes férfiak arcképeinek kiadása hathatós támogatója a népnevelés nagy ügyének. A polgári erény megszemélyesítése akár szoborral, akár rajzzal. Ezekkel az apák fiaikat honszerelemre buzdítják." — Pesti Hírlap, 1842/155, 87. Idézi: D. SZEMZŐ Piroska: Képzőművészetünk és a Pesti Hírlap 1841—1849. In: A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951. Művelt Nép, Budapest, 1952, 134. (128—146) 4. JOHANNESSON, Lena: „Mass Mediated Faces. 19th Century and New Concepts of Visual Indentity." In: Man and Picture. Papers from The First International Symposion for Ethnological Picture Research in Lund 1984. Ed. Nils-Arvid BRINGÉUS. Almqvist & Wiksell, Stockholm, Lund, 1986, 41—99. 5. HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat, Budapest, 1971. 6. RÓKA Jolán: „A vizuális manipuláció szerepe az imázsteremtésben." In: Politikai kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Kiss Balázs. (Rejtjel politológiai könyvek 3.) Rejtjel, Budapest, 2000., 96—102. 7. DOLINAY Gyula: [Előszó] In: „Magyar királyok és hősök arczképcsarnoka." A Hasznos Mulattató melléklete. A szerző kiadása, Budapest, I. kötet, 1884, o. n. 8. „A képeket rendesen keretbe szokták foglalni. E néhány sor is, melyet az olvasó e lapon vesz, nem egyéb, mint csupán — keret." — [GYULAI Pál]. Az Ország Tükre, I, 1862/26, november 10, 357. 9. Szöveg és kép összefüggéséről a portréművészetben: BUTOR, Michel: A szavak a festészetben. Corvina, Budapest, 1986: 26—30. 10. „Kávéházi jelenet" — fametszet — Bolond Miska, 1864/19, 76. 11. Nővilág, 1857/23: Viktória angol királyi hercegnő; 1858/44; Jókainé Laborfalvi Róza; 1859/7; Jánossiné Júlia; Jósika Júlia; A Családi Kör női képmásai sorszámozás nélkül, többnyire Marastoni József Honleányok arczképcsarnoka című sorozatában jelentek meg 1868-ig: 1860/9. Bohus-Szögyéni Antónia; 1861/6.: Báró Radák Istvánné gróf Rhédey Klára; 24: Jókainé; 28: Gál Vilma; 43: Türr Istvánné; 50: Nánásy Csernyus Amália; 1862/10: Feleki-Munkácsi Flóra; 27: Prielle Cornelia; 50: Jósika Júlia; 1863/9: Gr. Andrássy Manóné; 27: Lendvay Mártonné; 40: Balajthy Péterné; 1864/6: özv. Báró Vay Miklósné; 20: Báró Üchtritz Emiiné; 24: Gr Teleky Johanna; 27: Herceg Odeschalchi Gyuláné; 36: gróf Batthány Lajosné; 49: gróf Zichy Pálné; 1866/2: Bohus Szőgyén Antónia; 9: Erzsébet császárné és magyar királyné; 22: Pauli Markovics Ilka; 31: Rupprecht-Demidoff herczegnő; 1867/48: Perczel Mórné; 50: gróf Andrássy Gyuláné; 52: özv. Damjanich Jánosné; A Koszorú arcképcsarnokának leírását lásd a 39. jegyzetben 12. N. n., „Gyöngyösi István." Vasárnapi Újság, 5, 1858/45, november 7, 529. 13. N. n., „Szabó Ádám, néptanító." Vasárnapi Újság, 5, 1858/7, február 14: 73. 14. N. n., „Garibaldi József." Vasárnapi Újság, 6, 1859/41, október 9, 481. 15. N. n., [Asbóth Lajos]. Az Ország Tükre, 2, 10, 1863/31, november 1, 361—362. 16. Az Ország Tükre fennállása alatt megközelítőleg 340 arcképet közölt. Ebből országgyűlési arcképcsarnokában 198 képmás jelent meg, egy lapon hat portrét hozva. Emellett mindössze 11 kortárs politikus arcképét közölte a folyóirat. 17. BELTING, Hans: Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt. Budapest, 2000, 13. 18. RÓZSA 1973, 13—80. 19. CENNERNÉ 1957, 325—348; Uő: 1988, 52—57. 20. Az Oesterreichischer Plutarch 1807 és 1814 között megjelent 76 rézmetszetes mellképről: SZENTESI Edit: „Birodalmi patriotizmus. Történelemszemlélet, történetírás, történeti publicisztika és történeti témák ábrázolása az Osztrák Császárságban 1 828-ig." In: Történelem — Kép. 2000, 77—79. (73—91.) 21. Pl. Ferenczy István, Kisfaludy Sándor. RÓZSA György: „Ehrenreich Ádám forrásai." Művészettörténeti Értesítő, 1959/1, 61—67.; SZVOBODA DOMÁNSZKY Gabriella: „A polgárosodó művészeti élet zsidó szereplői Pesten." In: /100 éves együttélés a magyar és magyarországi zsidóság a haza és a fejlődés szolgálatában. Magyarországi Holocaust Emlékalapítvány, Budapest, 2001, 134—140. (128—159.) 22. KOVALOVSZKY Márta: „A képzeletbeli emlékmű." Művészettörténeti Értesítő, 1982. 1, 29-33; VADAS