Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - BARDI TERÉZIA: A „RESPUBLICA CHRISTIANA " DIADALA FALIKÁRPITOKON
A Lipót herceg megrendelésére készült, apja hadisikereinek emléket állító műalkotások közül a legkiemelkedőbb az a két kárpitsorozat, amely haditetteinek felmutatásával Károly herceget mint törökverő hőst, a Szent Kereszt, és a keresztény egyház kiemelkedő bajnokát, a kereszténység védelmezőjét dicsőíti. 20 A kárpitokat és az azok előzményéül szolgáló festménysorozatot feltehetőleg ünnepi alkalmak dekorációjaként rendelte meg a lotharingiai udvar. 21 Rózsa György feltételezi, hogy az ikonográfiái programot egy — az innsbrucki lotharingiai udvarral kapcsolatban levő, és a magyar történelmet ismerő — tudós segített összeállítani. 22 Az első, ú. n. „kis" kárpitsorozat öt darabból állt, és 1703—1710 között készült Charles Herbei (Nancy, 1650—Nancy, 1702) festmény sorozata alapján. A második, a „nagy" sorozat 19 darabból állt, (ma 20 darab alkotja), ennek vázlatait Jean-Baptiste Durup (másképpen: Duru, Dureux; Párizs, 1662—Nancy, 1709), Jean Louis Guyon (Párizs, 1672 k.—Nancy, 1736), Jean-Baptiste Martin (? 1659 k.—Párizs, 1735), Claude Jaquard (? 1685— Nancy, 1736) és mások rajzolták. Ez a sorozat (beleszámítva két elveszett darab újraszövését) is, 1709—1725 között készült. 23 Mind a kis, mind a nagy sorozat darabjainak ikonográfiái programja a magyarországi törökellenes háborúkhoz kapcsolódik. A kis sorozat három kárpitja ábrázolja a Buda 1686-os felszabadítása körüli eseményeket, (Buda bevétele; Szabad rablás Buda bevétele után — avagy Buda égése; Lotharingiai Károly herceg diadalmenete Buda várába 1686-ban), a továbbiak pedig a következők: A győzedelmes császári seregek zsákmányolnak a második mohácsi csata (a nagyharsányi csatát nevezték így a kortársak) után; 24 Erdély meghódítása és a meghódított erdélyi városok kulcsainak átadása Lotharingiai Károlynak. 25 E sorozat három darabja (a két utóbbi, s a Buda bevételét ábrázoló) ma a bécsi Kunsthistorisches Museumban található. 2b A sorozat további két darabja — Szabad rablás Buda bevétele után, és a Lotharingiai Károly herceg diadalmenete Buda várába 1686-ban — a 19. századtól a II. Világháború végéig a budai királyi palotát díszítette. Ezekről sokáig úgy vélekedtek, hogy elvesztek vagy tönkrementek a háborúban, ám az 1950-es években a Szabad rablás Buda bevétele után című kárpit fölbukkant a nemzetközi műtárgypiacon, s miután azt a Nancy-i Musée Historique de Lorrain megvásárolta, ma ott található. 27 Majd a 20. század utolsó harmadában váratlanul eladásra került a Lotharingiai Károly herceg diadalmenete Buda várába 1686-ban című kárpit is, amelyet a Magyar Nemzeti Bank vett meg, és a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának adta letétként, s jelenleg a múzeum állandó kiállításán látható. 28 Az első, kis sorozat számára tehát Charles Herbei festménysorozata jelentett előképet. A festményeket Herbei valószínűleg még Lotharingiai Károly megrendelésére kezdte el, és ezek az innsbrucki Hofburgba kerültek. 29 A hagyomány szerint a herceg udvari festőjeként Herbei elkísérte Lotharingiai Károlyt hadjárataira, így a kutatás egy része a kompozíció, a bemutatott város- és táj ábrázolások hitelességét a személyes élményen alapuló komponálásnak tulajdonítja. 30 Mivel Herbelnek a hadjáratokban való részvételéről eddig nem került elő írott forrás, mások, így Ch. Humbert, Rózsa György, s magam is úgy vélem, hogy Herbei kompozíciói a seregben szolgáló hadmérnökök rajzain alapulnak, 31 s ez magyarázatot adhat a magyar főváros látképében található részlethibákra is. A ryswijki békeszerződés, amelynek értelmében XIV Lajos 1697-ben lemondott Lotharingia nagy részének birtoklásáról, 1698-ban visszaállította Lotharingia szuvere-
