Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

képek sosem tapasztalt konjunktúráját hozta meg, ám ezzel párhuzamosan megkez­dődött a közszereplők gyors devalválódása. A közéleti arcképek roppant népszerűsége csupán időlegesnek bizonyult, az irántuk megnyilvánuló érdeklődés úgy csökkent, ahogy növekedett a politikai szabadságjogok tere. A Bolond Miska (1860—1875) 1864-ben már joggal panaszolta, hogy míg Baróti Szabó Dávid arcképét teljes közöny fogadja, míg egy népszerű táncosnő portréjáért tülekednek a tömegek. 10 Az ábrázoltak kiválasztásában a szerkesztőket az aktualitás és népszerűség szem­pontja egyaránt vezérelte, emellett igyekeztek olyan közszereplőket megismertetni olva­sóikkal, akiknek tevékenysége illeszkedett a lap programjához. A Családi Kör (1860 —1880) „Honleányok arczképcsarnoka" a múlt vagy a jelen közéletének jeles asszo­nyait, Arany János Koszorújának (1860—1865) „Magyar költők arczképei" címmel megjelent sorozata kortárs íróink arcvonásait örökítette meg." Az enciklopédikus lapok többsége felismerte, hogy a címoldalra helyezett arckép az aktuális lapszám program­adója, vizuális ikonja, képi vezércikke. A Vasárnapi Újság felvilágosult, ismeretterjesz­tő programjához híven olyan — többnyire kortárs — személyiségeket emelt címolda­lára, akiket mintaképként állított olvasói elé. „A Vasárnapi Újság megindulásától kezdve, folyamának mind e mai napig terjedő sorozatán vehette észre a figyelmes olvasó a szerkesztőség abbeli törekvését, miszerint a lap homlokán közlött — s mintegy irány­czikkekül nyújtott magyarázatokkal kisért — arczképekben, a napi érdekek szemmel tartásán kivül (mit időszaki vállalatnak mellőzni lehetetlen) olly gyűjteményt szolgál­tasson a közönségnek, melly, habár nem külső, időrendi, de szoros benső összefüggés­ben, a nemzeti jólét és közmivelődés előharczosait magában foglalván, ezen jelesek számára a nemzet szivében jól őrzött Pantheont segítsen megalapítani."' 2 Híven az első években követett néplap karakterhez a Vasárnapi Újság az arcképek terén is demokra­tikus irányelveket követett. „A Vasárnapi Újságnak azon jó tulajdonsága van, hogy min­den tekintet nélkül rangra és osztályra, részrehajlatlanul ismerteti meg velünk érdemdús egyének arczképeit s életét. Méltán kérek abban egy kis helyet az én érdemes öregem számára is" — összegezte alapállását a szerkesztő Szabó Ádám néptanító arcképének közlésekor.' 1 Amennyire a cenzúra engedte, Pákh Albertek lapja a portrék kiválasz­tásakor is igyekezett követni az aktuálpolitikai eseményeket. 1859-ben Garibaldi olasz­országi hadjáratai idehaza is a gyökeres politikai változás reményét ébresztették fel. Az olasz függetlenség szabadságharcosának arcképét a Vasárnapi Újság e szavakkal kom­mentálta: „Többször kifejtett nézetünk szerint igen érdekesnek, s a nap nagy eseményeit figyelemmel kísérő közönség tájékozására nézve tanulságosnak tartjuk, színről színre ismerni azon férfiakat, kiknek napjaink történetében kiváló szerep jutott. A 'Vasárnapi Újság' folytonos kitartással közli évek óta illy férfiak ismertetéseit s ezek olvasóink részéről mindenkor érdemlett figyelemben részesülnek." 14 Fennállásának öt esztendeje alatt hasonlóképp világos és következetesen alkalmazott irányelvek mentén működött Az Ország Tükre (1862—1865) is. A kivételesen igényes kivitelű képesújság csaknem minden számának első oldalán kőrajzolatú portré szerepelt, többnyire Marastoni József munkája nyomán. A nyilvánosságnak bemutatott személyek kiválasztásában a lap szerkesztői igyekeztek túllépni a megszokott kulturális kiváló­ságok névsorán. „Lapunk egyik főfeladatául tűztük ki, hogy a kiválóbb művészi és költői egyéniségek mellett, mindazon férfiakat — arczkép és kísérő sorok által — ismertetni

Next

/
Oldalképek
Tartalom