Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - BAKÓ ZSUZSANNNA: A KULTUSZ HATALMA
Mátyásnak a művelődés és a kultúra érdekében tett tevékenységét. Benczúr vázlata a művészetpártoló Mátyást állítja elénk, méltóságteljes uralkodói tartásban. Kortársak feljegyezték, hogy építészek, szobrászok, kódexírók és másolóművészek rendszeres vendégei voltak udvarának, hiszen óriási építkezések zajlottak Budán és Visegrádon, de Pozsonyban és Székesfehérvárott is. Budán kőfaragó és kódexmásoló műhely is működött A művészek főként Itáliából érkeztek, az építkezések főként Beatrix nápolyi király leányával kötött házasságát követően élénkültek meg. A kép, bár csak vázlat, így is monumentális hatású, jól érzékelteti Mátyás vezető-irányító szerepét a művészek körében. A budavári palota Hunyadi tennének reprezentatív, 4 méteres darabja Benczúr Gyula: Mátyás fogadja a pápa követeit címen, 1915-ben elkészült képe, annak bemutatásra kerülő vázlata, illetve a nagy kép központi részlete. A kép a király diplomáciai tevékenységét hivatott reprezentálni. Mátyás uralkodásának egyik fontos tényezője volt a diplomácia, és ebben jelentős része volt a Vatikánnal való kapcsoltnak. Juan de Carvajal bíboros, a Vatikán egyik utazó nagykövete, többször járt Budán és nagy szerepe volt Mátyás trónra segítésében, vagy a III. Frigyessel megkötött békeszerződésben. 9 Benczúr igen nagyvonalú, reprezentatív kompozícióban mutatja be a királyt, amint ülve fogadja a követeket, ezzel is hangsúlyozva uralkodói fölényét és hatalmát. Az üzenet itt is egyértelmű, a nép jólétét biztosító nagy király egyik fontos hatalmi eszköze a diplomácia. Benczúr: a Diadalmas Mátyás. (1919.), Mátyás bevonulása Budára című kép párdarabja az előzőnek, és egymással szemben kiállítva díszítették a Hunyadi termet. A hiteles történet szerint két diadalmas bevonulás volt, mindkettő 1476-ban, csak az egyik decemberben amelyen Mátyás Beatrix királynéval vonult be, míg a másik szeptemberben, amelyen Mátyás hadvezérei vonultak fel a hadifoglyokat is felvezetve, de a király itt nem vonult fel, csak fogadta őket. Benczúr kitalált eseményt ábrázolt, mivel a király elől vonul, díszesen, lovon ülve, és mögötte a hadifoglyok jönnek, — Beatrix nem látható — tehát a két eseményt szintén a hatás érdekében a művészi szabadsággal élve, összekombinálta. A cél a dicsőséges hadvezér bemutatása, az erőskezű uralkodó fontosságának hangsúlyozása, aki a diplomácia mellett fegyverrel is békét és jólétet teremt a népnek. Mindkét kép ékes példája a XX. század elején feléledő Hunyadi kultusz nagyságának, történeti és kultúrtörténeti jelentőségének. 10 JEGYZETEK 1. MAROSI Ernő: „A magyar történelem képei. A történetiség szemléltetése a művészetben." In: Történelem — Kép. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Budapest, 2000, 24. 2. SZABÓ Júlia: A 19. század festészete Magyarországon. Budapest, Corvina, 1985. 142. 3. BAKÓ Zsuzsanna: „Adatok a Székely Bertalan életmű értékeléséhez." In: Székely Bertalan kiállítása. MNG, Budapest, 1999. 154. 4. SINKÓ Katalin: „Hunyadi László siratása." Képelemzés. In: Történelem —Kép, 2000, XI—7. 5. SZABÓ i. m., 103. 6. SZVOBODA DOMÁNSZKY Gabriella: Régi dicsőségünk. Corvina, Budapest, 2001., 53. 7. KESERŰ Katalin: Orlai Pétries Soma. Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1984., 64. 8. BELLÁK Gábor: „Benczúr Gyula és a Budavári Palota Hunyadi terme (1902—1919)." In: Történelem — Kép, 2000, 657. 9. BELLÁK, i. m., 657 10. BELLÁK, i. m. 658.
