Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BAKÓ ZSUZSANNNA: A KULTUSZ HATALMA

Kiss Bálint: A kenyérmezői csata, 1858. Vászon, olaj, 158x222 cm, j. n. A kép hátán félirat: „Mátyás király serege, Báthory István és Kinizsi Pál vezérek alatt a törököket keményen összvetöri a Kenyérmezőnél Erdélyben október 13, 1479. Festette Pesten Kiss Bálint 1858" Vászon, olaj, 158x222 cm, MNG inv. nr.: 99.10 történeti festészeten kívül a tájkép és életképfestészetben is megjelent. Ez a kép e két műfaj szerencsés kombinációja. Vajdahunyad vára a 15. században a Hunyadi családhoz került, s a középkori várat Hunyadi János átalakítatta, állandó használatra, így Mátyás és László itt nevelkedtek. Hunyadi halála után felesége, Szilágyi Erzsébet a várat bővítette, majd Mátyás királlyá választása után több reneszánsz résszel bővíttette. Mátyás királyunk személye gyakran kapcsolódik össze a vadászattal, amely egyik szenvedélye volt, s a kép éppen egy ilyen pillanatot örökít meg a romantika eszközeivel, vadregényes környezetbe helyezve az impozáns várat. A kép kettős szerzősége azt jelzi, hogy a tájképi részeket a tájfestő Ligeti Antal, míg a figurális- és állatábrázolásokat az ebben jártasabb Wagner Sándor festette. Weber Henrik: Mátyás király bevonulása Budára (1853.) című kép az ifjú királyt ábrázolja. Miután V. László, Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet fia meghalt, Szilágyi Mihály — Mátyás nagybátyja — sereget toborozva kiszabadította az alig 15 éves ifjút Podjebrád cseh király fogságából, és 1458 január 23-án a rendek segítségével királlyá választották, s valószínűleg ezt követően, díszmenetben vonult be a Budára. A kép ezt a pillanatot örökíti meg, háttérben a vár, és az őt üdvözlő emberek tömege látható. Weber képe a nemzeti múlt egyik dicsőséges mozzanatának felidézése, nosztalgikus visszapillantás erre az időszakra, ugyanakkor már szimbolizálja a hatalmát meg-