Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Schweitzer Gábor: Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen-korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi törvényhatósági választások

hoz szintén több módosító indítványt terjesztettek elö. Ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat által felsorolt testületek és intézmények képviselete lényegében a választói akarat ellensúlyozását - egyes vélemények szerint nemcsak a virilizmus visszacsempészését, hanem egyenesen az „autonómia meghamisítását'

1 is - szolgálják.

171 Az ipari, kereskedelmi, gazdasági, közművelődési és szociális „szakérdekeltségek" törvényhatósági bizottsági képviseletét elvben támogató Hegymegi-Kiss Pál azt indítványozta, hogy az autonómia - vagyis a törvényhatósági bizottság - szabályrendelete döntsön abban a kérdésben, mely testületek, illetve intézmények jogosultak a mindösszesen húsz törvényhatósági bizottsági tag kiküldésére.

172 Azaz a döntési kompetenciákat - szemben a törvényjavaslat intencióitól - a fővárosi autonómia, illetve a szakérdekeltségek hatáskörébe kívánta utalni. A szociáldemokrata párt részéről felszólaló Malasits Géza „par exellence bolsevista", amúgy pedig a polgári önérzetet súlyosan sértő intézkedésnek tekintette a testületek és intézmények képviseletét, hiszen az államfői kinevezés révén mandátumot szerző tagok lényegében „politikai megbízott"-ként kerülnek a törvényhatósági bizottságba. Emiatt Malasits a teljes szakasz törlését indítványozta.

173 Határozott visszalépést jelentett ugyanakkor a Csilléry András részéről a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt nevében benyújtott - s a többség által elfogadott - módosító indítvány, amennyiben a testületek és intézmények jelöltjei ne csak egyszerűen fővárosi lakosok, hanem községi választók is legyenek. Azaz az e körből kikerülő törvényhatósági bizottsági tagok legalább hatévi domiciliummal rendelkezzenek, ami elméletben a potenciális jelölti kör szűkítését jelentette.

174 Rakovszky belügyminiszter visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, miszerint a választott bizottsági tagok „majorizálása" lenne a vitatott szakasz célkitűzése, miként az államfői kinevezés sem „dehonesztáló" az illető jelöltre nézve.

175 A szakasz hangsúlyozottan a politikamentes „szakértelem" képviseletének a biztosítására irányult. A testületi és intézményi kör autonómia általi jelölésének a belügyminiszter szerint nemcsak az az akadálya, hogy pillanatnyilag nincs az autonómiának olyan képviselete - azaz törvényhatósági bizottsága -, amely erre vonatkozóan határozatot fogadhatna el, hanem ennek esetleges megvalósulása aktuális politikai hangulatok érvényesülésétől tenné függővé a testületi, és intézményi kör alakulását, illetve állandósuló változását.

176 A nemzetgyűlés többsége Csilléry András, a belügyminiszter által eufemisztikusan „stiláris"-nak minősített módosításaival együtt fogadta el a törvényjavaslat 13. §-át. A törvényhatósági bizottság „tisztviselő" tagjairól szóló 14. §.-t érintő ellenzéki fenntartások arra irányultak, miszerint-az előző szakaszhoz hasonlóan-a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése is alkalmas arra, hogy adandó alkalommal a választott bizottsági tagok szavazatait ellensúlyozza. Azaz a választások újabb intézményes korrekcióját inkorporálta a jogalkotó a javaslatba. Indítványozták továbbá, hogy az érintett tisztviselői kört az ülési és tanácskozási jogon kívül - az 171 Lásd: Propper Sándor felszólalását. Az 1922. évi június hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. XXVII. kötet. Bp., Atheaneum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1924. 275. (1924. november 19.). 172 Uo. 272. (1924. november 19.). Indítványához Bárczy István is csatlakozott. 173 Uo. 273-274. Párttársa, Jászai Samu alternatív indítványként javasolta, hogy ha nem törölnék el a testületek és intézmények képviseletét, a magyarországi munkásegyesületek szakszervezete számára három bizottsági helyet biztosítsanak. Uo. 274. E javaslat visszacsatolásaként Szabó József a keresztényszocialista országos szakszervezeti tanács számára kért három törvényhatósági bizottsági helyet. Uo. 278. 174 Uo. 278. 175 Uo. 280. 176 Uo. 281.