Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

Az első Láng-gyári Zoelly-rendszerü gőzturbina 1905-ben készült el a morvaországi witkowitzi bánya- és kohómü megrendelésére. Teljesítménye 300 lóerő, fordulata percenként 3000 volt és befecskendező kondenzációval látták el. Még 1905-ben az elsőhöz hasonló teljesítményű gőzturbinát szállítottak a szerbiai varesi állami vasmű megrendelésére.

39 A gyár 3000 lóerős gőzturbináit 1906-tól 1908-ig a hazai igények kielégítésére gyártotta, mivel a villamos erőmüvek és az ipari vállalatok egyre nagyobb teljesítményű áramfejlesztő gépeket alkalmaztak. A turbinák teljesítménye rohamosan nőtt, és újból sor került exportra is. 1910ben a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságnak kettő, a Fővárosi Elektromos Műveknek pedig egy 10.000 lóerős turbinát gyártottak.

40 E turbinák a nemzetközi viszonylatban a legnagyobbak közé tartoztak, ugyanis ezeket csak kevesen tudták előállítani. 1911-ben a még korszerűbb, ún. gőzelvételes turbinákat is gyártott a gépgyár. A Láng-gyári turbinák megbízhatóságát igazolta, hogy a budapesti, valamint a vidéki városok villamostelepein alkalmazott gőzturbinák legnagyobb része tőlük került ki, s egy idő után a budapesti villamos-közlekedési vállalatok erőtelepeit is szinte kizárólag nagyteljesítményű Láng-turbinákkal látták el. A gépgyár különösképpen az ellennyomású gőzturbinák gyártásban vállalt kezdeményező szerepet, és a gyártás korai voltának és jó szervezettségének köszönhetően olyan tapasztalatok birtokába jutott, amelynek következtében megőrizhette előkelő helyét az egyre élesedő nemzetközi versenyben. A gőzturbináknak a jelentősége, különösképpen az ipari gőzt fogyasztó üzemek esetében, évről-évre növekedett, és elterjedése visszahatással volt a hagyományos gőzgépgyártásra is, mivel a gőzturbinák építése során megszerzett tapasztalatokat e területen is alkalmazhatták. A gőzturbina-gyártás az első darab 1905-ben történt elkészítésétől 1912-ig mind a darabszámát, mind az összes teljesítményt tekintve számottevően növekedett: Az első világháború kitöréséig tartó pontosan évtizednyi időszakban gyártott 123 darab gőzturbina összteljesítménye 151 750 lóerőnyi volt, egyedi nagyságuk a lábatlani cementgyárnak 1910-ben szállított 60 lóerőstől az említett 10 000 lóerősökig tartó tartományba tartozott.

41 A magyarországi gépkultúra elterjesztésében a maga korában is elismerten fontos szerepet játszott a Láng Gépgyár. A Váci útra történt kiköltözést követő mintegy négy évtized alatt stabil erőtelepekben, gőzgépekben és gőzturbinákban sok százezer lóerő teljesítményű gépet gyártott. A közlekedési gépgyártásban 1910-et követően fejtett ki fontos tevékenységet. Mindaddig, amíg a géperejű közlekedést egyedül a vasúti gőzvontatás jelentette, a Láng gyárnak ebben semmilyen szerepe nem volt, mivel nem gyártott mozdonyt, vasúti kocsit, de még vasútfelszerelési cikkeket sem. Ez irányú tevékenysége akkor vált jelentősebbé, amikor megkezdődött a városi vasutak villamosítása. A villamosvasutak a szükséges energiájukat nagy villamos központokból nyerték és ezeknek az erőtelepeknek a gépeit - mint láttuk - szinte kizárólag a Láng Gépgyár szállította. A közlekedési eszközök és gépek gyártásába akkor kapcsolódott be, amikor a gőzerő addigi egyeduralmát a vasúti vontatásban és a hajózásban egyaránt a belsőégésű motor kezdte felváltani. A Láng-gyár is felismerte a dízelmotor nyújtotta lehetőségeket, és az 1900-as évek elején egyre intenzívebben foglalkozott a motorok gyártásának előkészületeivel, szerkesztésével és a gyártás kialakításával. 1909-ben indult meg a dízelmotorok gyártása, s 1912-ben hagyta el a gyárat a cs. és kir. haditengerészet részére készült első négyhengeres, 400 perc fordulatú dízelmotor. Láng Gusztáv 39 Gőzturbinák... 1. 40 Gőzturbinák... 4-5. 41 Gőzturbinák... 1-8.