Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Klement Judit: Nagypolgár famíliák a 19. századi Pest-Budán és Budapesten

Klement Judit: NAGYPOLGÁR FAMÍLIÁK A 19. SZÁZADI PEST-BUDÁN ÉS BUDAPESTEN

1 A nagypolgár fogalma gyakran használt, bevett kategóriának számít a magyar történettudományban, pedig egy nehezen megragadható, és kevesek által körülhatárolt fogalomról van szó. Elöljáróban tehát a használt kategória nehézségeit szeretném körbejárni.

2 A „nagypolgár - polgár - polgárosodás" fogalmak nem választhatóak el egymástól, hiszen mihez képest „nagy" a nagypolgár és mihez képest „polgár" a polgár. Köztudott, hogy a „polgárosodás" egy jellegzetesen közép-európai kérdés, a francia vagy az angol nyelvből maga a szó is hiányzik. Ám a fogalom Jelentésváltozataiért", nehezen definiálható voltáért nem csak a nyelvi különbségek okolhatók, hanem sokkal inkább az általa leírt jelenség összetettsége és értelmezési lehetőségének sokfélesége.

3 A történeti kutatásokat sokáig az összehasonlítás nézőpontja határozta meg. Miután a történészek részletesen leírták a német, francia vagy az angol polgári társadalom jellegzetességeit, hamar le is vonták a konklúziót arra nézve, hogy melyik fejlettebb melyiknél.

4 Ez az összehasonlítási nézőpont, vagyis egy modellértékű polgári átalakulás mérceként való feltételezése szülte a német történetírás Sonderweg tézisét, s a magyar történészek is a nyugati mintákkal való összehasonlítás nyomán tekintették elmaradottnak, megrekedtnek polgárosodásunkat, „vékonyerünek"

5 polgárságunkat, „csípőficamosnak"

6 gazdasági fejlődésünket. Az újabb írások azonban már nem a hasonlóságokra és különbségekre koncentrálnak a polgári átalakulás elemzése kapcsán, hanem a sajátosságokra, az egyes társadalmak fejlődésének egyediségére és ezen keresztül való megértésükre.

7 1 A tanulmány alapja előadásként elhangzott a Budapest Történeti Múzeum „A polgári kultúra változásai Pest-Budán és Budapesten. Családsikerek, sikeres generációk" című konferenciáján, 2006. november 8-án a Magyar Tudomány Ünnepe részeként. 2 A következőkben röviden összefoglalom a nagypolgár fogalomhoz kapcsolódó kérdéseket, amelyeket másutt bővebben kifejtettem már: KLEMENT 2006. 3 GYÁNI 2002. 98-102. 4 A jelenséget találóan írják le Benda Kálmán szavai: „Társadalomtudományunk idegen irodalmon, idegen látásban nevelkedett, és sokáig nem is tudta, merről, hogyan közelítse meg a magyar problémákat. A magyar fejlődést nem értette meg. Múltunkban elsősorban a nyugati vonásokat kereste, s ha nem talált rájuk, véleménye legtöbbször elmarasztaló volt. Nemegyszer kellett megállapítania, hogy olyan jelenségek, amelyek szomszédaink fejlődésében lényegesek voltak, hozzánk érkezve elhalványodtak, jelentéktelenné zsugorodtak, hogy a Lajtán túl életerős intézmények itt gyakran éppen hogy csak tengették árnyékéletüket." BENDA 1941. 335-336. 5 HANÁK 1962a. - Mindemellett természetesen Hanák Péternek nagy érdeme van abban, hogy a polgárosodás mint téma jelen volt (lehetett) a korabeli magyar történetírásban. 6 HANÁK 1962b. 214. 7 Ilyen nézőpontból foglalja össze a bielefeldi eredményeket Jürgen Kocka (KOCKA 2000). De ezt a törekvést példázza Halmos Károly, amikor a magyar polgárosodást (Verbürgerlichung) „nemesedésként" (Veradeligung) írja le