Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Forrás - Gyulai Éva: Suaevorum bellica virtus - emblémák Buda visszafoglalásáról

Magyarországon a királyné nem léphet A királlyal nászra, csak ha előtt fejéről leveszik Karddal koronáját. Mielőtt Magyarország a császáré lesz, Kard üti le díszét büszke fejéről. Régen Magyarországon a királyné csak úgy köthetett házasságot a királlyal, ha az esküvő előtt egy magyar lovag kivont karddal leütötte fejéről a koronát. II. TURRITAS EPULAS Armatus dapifer mensas onerare peritus Turritis epulis, quas párat ipse manu: Nunc Arcis dapifer, populo plaudente, vocari Gaudet; qui magno pectore plura coquit. Comes Pal[atinus] Rheni (nunc, qui successit in locum, Dux Bavariae)"

7 intrabit super equo, habens in manu quatuor Scutellas argenteas, cibis impletas, quarum quaelibet très marchas habeat in statera, & decendens ab equo portabit, & ponet ante

58 Imperatorem vel Regem in mensa. Aur. Bull.

59 #** Die Schlöser-Tracht Im Thürnen-Pracht Der in der güldnen Bull, die Speisen aufzutragen Dem Kaiser, wird befelcht; darff es großthätig wagen: Trägt gantze Schlösser auff. So wird mit höchster Ehr Der Archidapifer, ein Arcidapifer. Der Pfaltz-Graf bey Rhein (jetzo Hertzog in Bayern) soll auch auf seinem Pferd kommen, und haben 4. Silberne Schüssel in seinen Händen, voller Kost, **. Und soll vom Pferd abstehend, dieselbe für dem Kaiser oder König auf den Tisch setzen. Güldene Bull. tit. 25.

60 57 Budai várat a német-római császár étekfogómesteri vagy föasztalnoki hivatalát betöltő bajor választófejedelem, II. Miksa Emánuel (1679-1726) foglalta vissza I. Lipót (1658-1705) császárnak és királynak. 58 A nyomtatott szövegben: aute 59 Bulla Aurea 60 A Goldene Bulle (Güldene Bulle, Aurea Bulla = Aranybulla) a Német-Római Császárság legfontosabb jogszabálygyűjteménye a német király választásának menetét és a választófejedelmek jogait, kötelességeit fekteti le. A német Aranybullát IV. Károly császársága idején, 1356-ban szerkesztették és hirdették ki a birodalmi gyűlésen. A szöveg eredetileg latin nyelvű, de már 15. században lefordították németre. A budai emblémák szerzője a Güldene Bulle számos