Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Hanny Erzsébet: Attila hun nagykirály egy kései, valenciai „leszármazottjának" részvétele Buda visszafoglalásában (1686)

jelentős szerepet játszottak a város közéletében - nagyon költséges volt a megfelelő életvitel fenntartása. Jorge Vilaragutnak pedig, mint tudjuk, komoly pénzügyi nehézségei voltak. Nagy feladatot rótt rá a hitbizományon kívül maradt testvérek és egyéb örökösök életjáradékának biztosítása, úgy, hogy bevételei folyamatosan csökkentek. José gyermekéveiről semmilyen adattal sem rendelkezünk. Örökségét - apja 1664-ben kelt végrendelete értelmében - csak 20 éves korában vehette át, addig minden, a birtokokkal kapcsolatos döntési jog édesanyját illette. Édesapja halála évében 19 éves volt, és mint minden eddig felsorolt elődje, életét a katonáskodásnak szentelte. 1677-ben, apja halála után egy évvel megindult az eljárás, hogy felvegyék a Montesa rend tagjai közé. A hivatalos út hosszú időt vett igénybe, sok tanút kellett meghallgatni (többek között az udvarból, Valencia városából, Olocauból) és a „vér tisztaságát" is igazolni. Édesanyjának portugáliai származása aggályos mindaddig, amíg portugál eredetű nemesek nem tanúsítják, hogy dona Inéz „az ősi portugál királyi dinasztia" leszármazottja. Július 3-án magára ölthette a Montesa rend ruháját.

36 Kezdetben Katalóniában szolgált mint a vértesek kapitánya, majd I. Lipót szolgálatába szegődött."'

7 II. Károly seregében ekkor már ezredesi rangban volt. Amint ezt levéltári források és egyéb híradások is bizonyítják, önkéntesnek jelentkezett és részt vett Buda 1686-dik évi ostromában.

58 Nincs tudomásunk arról, hová, kinek a parancsnoksága alá osztották be, és semmilyen híradás sem szól személyesen róla, azt sem tudjuk, megsebesült-e valamelyik ütközet során, de minden bizonnyal megérkezésétől fogva végig részt vett a harci cselekményekben. Az önkénteseket Lotharingiai Károly nem fogadta egyértelmű lelkesedéssel, bár az ostromban tanúsított vitézségüket elismerte.

39 Általában azonban meggondolatlan viselkedésükkel, engedelmességhez nem szokott magatartásukkal, egyéni akcióikkal zavart keltettek a reguláris csapatok között. Olyan veszélyesek voltak, elsősorban saját magukra nézve, hogy Károly jobbnak látta letartóztatni korábban már megsebesült vezérüket, Comercy herceget, hogy a további rendbontásnak elejét vegye.

60 Az első nagyszabású ostromot Lotharingiai Károly eredetileg július 14-én hajnalban akarta megkezdeni, de még előző nap reggel a középső (Sziavus basa) rondella alatt felrobbant a török ellenakna, mely egyúttal megingatta a falakat is. Miután a császári tüzérség megrongálta a török cölöpsort és lehetővé tette a réshez való jutást, a fővezér nem akart időt engedni Abdurrahmannak, hogy a töréseket kijavíttassa, ezért elrendelte a rohamot 13-án estére. Rüdiger von Stahremberg kijelölte a rohamra a Souches-ezred két, illetve a Mansfeld- ezred egy zászlóalját. A támadás vezetésével Souches altábornagyot bízták meg. Hozzájuk csatlakoztak aztán-Lotharingiai Károly kifejezett tilalma ellenére - a spanyol önkéntesek is, több más nemzetbeli önkéntessel együtt. Az este hét órakor három helyen megindított ostrom nem járt sikerrel és nagyon sok életet követelt. A parancsnokok belátták, hogy vissza kell vonni csapataikat. A balul sikerült ostrom mérlege lesújtó volt: az önkéntesekkel együtt 1400 ember halt meg vagy kapott sebet.

61 José Vilaragut 56 L. GÓMEZ 2005. 156-157. 57 L. GÓMEZ 2003. 312. 58 L. GÓMEZ 2005. 201-202. Appendix documental IX és X.; „Al haver asistido voluntario en la expugnacion de Buda el Marques de Llaneras Conde de Olocau" In: Academia poetica 187.; és a már fentebb említett Nuevo Romance (AppH 2269.) 59 Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásáról 1686. / Szerk. Kun József. Bp., 1986. 60 SZAKÁLY 1986. XVI-XVII. 61 KÁROLYI-WELLMANN 1936. 256-261.