Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Schweitzer Gábor: Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen-korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi törvényhatósági választások

bizottságba. A budapesti tudományegyetem tanári kara „mélyen sértőnek" tartotta, hogy más tudományos testületekkel együtt jelölhetnek csak tagot a törvényhatósági bizottságba.

187 A belügyminiszter a hasonló esetek kiküszöbölésére egy mindössze két szakaszból álló törvényt fogadtatott el a nemzetgyűléssel, amelynek értelmében az 1925. évi XVII. tc. felhatalmazta a belügyminisztert, hogy amennyiben az 1924. évi XXVI. tc. 13. § (1) bekezdése által felsorolt testületek (intézmények) valamelyike egyáltalán nem, vagy nem a megkívánt számban élne a jelölés jogával, a jelölés joga a belügyminiszterre száll, akinek az előterjesztése alapján nevezi ki az államfő a törvényhatósági bizottság tagját. A szaksajtó visszafogottan értékelte a nemzetgyűlési vita végeztével megszületőben lévő fővárosi törvényt. A törvényhozás - mutatott rá a Városok Lapja vezércikke - a „jelenlegi viszonyok" között jobbat nem alkothatott volna.

188 A cikk szerzője - Farkas Ákos - kétségkívül fajsúlyos szempontok, a választójog szabályozása, illetve a választókerületi beosztás alapján értékelte az akkor már majdnem teljesen elkészült normaszöveget. A választójog szabályozásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros elmúlt ötven év során bekövetkezett népességnövekedése kisebb mértékben tulajdonítható csak a természetes szaporulatnak, míg jóval nagyobb mértékben a bevándorlásnak köszönhető. Budapest lakosságának legalább az egynegyede tíz évnél rövidebb ideje lakik a fővárosban. E tömegek - vélekedett a továbbiakban - „a kellő tudás hiányában a szélsőséges demagógia frázisainak esnek áldozatul", miként ez az 1918-as összeomlás idején történt, aminek megismétlődését az ország érdekében el kell kerülni. Farkas Ákos okfejtése lényegében a fővárosi választójog domicilium általi szigorítását legitimálta.

189 A szociáldemokrata párt elméleti folyóiratában Propper Sándor „tipikus ellenforradalmi alkotás"-ként aposztrofálta a törvényt, amelynek felületét „kényszerű" demokratikus „máz" fedi ugyan, de tartalma merőben „reakciós" elemekből tevődik össze. A törvénynek demokratikus látszatot kölcsönöz a szavazás titkossága, a kisebbségi (arányos) képviselet, a vagyoni cenzus mellőzése, valamint a választójog nőkre való kiterjesztése, ám mindezen intézkedések elvesztik hatásukat a domicilium, a kinevezés és hivatali állás alapján keletkező törvényhatósági bizottsági tagság, a választókerületek pártérdekeket tükröző beosztása, valamint a belügyminiszter „omnipotens" főfelügyeleti joga következtében. Végső konklúzió gyanánt Propper megállapította, hogy „gyönge lábon állhat az olyan ügy, amelyet ilyen kétségbeesett eszközökkel kell védelmezni".

190 Aligha kétséges, hogy az 1924. évi XXVI. tc. választói akarat „kiegyenlítését" célzó - a korporativ elv meghonosítását előkészítő - intézményei az autonómia csorbulását eredményezték, miként a főhatóság feloszlatási, valamint felügyeleti jogkörének tágítása is az autonómiát fokozatosan erodáló centralizáló törekvéseket erősítette. A kormány mindazonáltal - saját szempontjaira tekintettel - „konszolidációdként, az ellenzék azonban - szintén saját 187 Felszeghy miniszteri tanácsos havi jelentése Bethlen miniszterelnöknek (1925. április 1.). In: Iratok az ellenforradalom történetéhez III. kötet. Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon 1924-1926. Összeállította: Karsai Elek. Bp., MOL, 1959. 414-415. 188 Farkas Ákos: Az új fővárosi törvény. Városok Lapja, 1924. december 1. 189 Amennyiben a főváros felé irányuló bevándorlás kárhozatos. úgy a tiszakürti születésű Farkas Ákosnak arra is rá kellett volna mutatnia, hogy a főváros főtisztviselőinek egy része, valamint fővárosi törvényhatósági bizottság tagjainak tekintélyes hányada - közöttük Ripka Ferenc, Wolff Károly, Petrovácz Gyula, Buday Dezső - sem a főváros szülötte. Az életrajzi adatokra György Endre: Amíg városatya lettem... Bp., Globus Nyomdai Műintézet Rt., 1931. 190 PROPPER 1924.. 465-467.