Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Gönczi Ambrus: Az 1892-1893. évi kolerajárvány Budapesten

a kolerában elhaltak árvái és özvegyei számára felajánlott pénz, s az év végére 15 ezer forint állt rendelkezésre azoknak a családoknak a megsegítésére, melyeket súlyos veszteség ért a járvány következtében. A korabeli napilapok olvasói megtudhatták, kik érezték kötelességüknek ezt a fajta segítségnyújtást, az előző napi adományozók névsora ugyanis minden nap megjelent a sajtótermékekben. A közélet nevesebb személyiségei, politikusok, bankárok, kereskedők nem is mulasztották el az alkalmat, hogy legalább néhány forint segítéségével kifejezzék együttérzésüket a bajbajutottak iránt. Az egyéni adományozókat azután újságok szerkesztőségei, bankok, vállalatok követték (így például a Pester Lloyd 4803 forintot, a Budapesti Hírlap 44 forintot, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1000 forintot, vagy az Eintracht Verein nevében Mechwart András 100 forintot ajánlott fel), s még külföldről is érkezett segítség, a török szultán 1082 forint 52 krajcárt adományozott a járványkárosultak számára. 51 Az adományozási kedv a kolerához hasonlóan kezdett egyre nagyobb méreteket ölteni. Magánszemélyek és társaságok a legkülönbözőbb célokkal ajánlottak fel kisebb-nagyobb összegeket. Jutott így anyagi segítség minden kórházban ápolt kolerás betegnek, kétszázan közülük új ruhát is kaptak. 13 ezer forint folyt be azok számára, akik házalással foglalkoztak, s ennek betiltása miatt jelentős anyagi kárt szenvedtek, s még a budapesti mézeskalácsosok is kaptak több száz forintot, hiszen a búcsúk betiltásával ők is bevételtől estek el. A pénzbeli támogatásból szerencsére a közkórházak is részesültek, 4500 forint jutott a Szent János kórháznak a betegellátást javítására. Az adományokat talán fel lehetett volna jobban is használni, esetleg a zsúfolt lakásviszonyok okozta helyzet enyhítésére is telt volna, az adott helyzetben azonban így is sokat jelentettek. A polgárok anyagi segítsége minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a fővárosnak a járványos helyzetből fakadóan csupán 351 ezer forintos többletköltsége támadt.' 12 A Járványbizottsághoz kérelmek is kerültek, ezek nagy száma szintén az úgynevezett civilszféra meglétét jelezte. A főváros polgára nemcsak a rendelkezések betartását igyekezett segíteni, esetleg pénzadomány felajánlásával próbálta hasznossá tenni magát a kolera elleni küzdelemben. A polgári létformához a munka, a kenyérkereset fontossága is hozzátartozott, márpedig sok budapesti polgárnak az óvintézkedések és szigorító rendszabályok meghatározta környezetben nehézsége támadt a munkavégzést illetően. Akár polgárnak tekinthetők, akár nem, de számos piaci kofa, utcai gyümölcs-, és zöldségárus fordult a bizottsághoz, s vagy valamelyik árusítást tiltó szabály visszavonását kérték, vagy kártérítés igényével léptek fel. A nagyobb boltok tulajdonosai is hasonlóképpen tettek, a vendéglősök pedig szinte a járvány kitörésétől kezdve protestáltak az őket érintő intézkedések ellen. A konkurenciaharc akkori mértékét jelzi, hogy amikor a Járványbizottság már sokadik alkalommal utasította el indítványukat, a vendéglősök belenyugodtak az alkoholárusítás tilalmába, de kérték, hogy azt terjesszék ki minden olyan elárusító helyre, ahol szeszesitalt is lehet vásárolni. 53 A külföldi áruszállítással is foglalkozó nagykereskedőket érhette abszolút értékben a legnagyobb kár, hiszen hosszú hetekig nem hozhattak az országba bizonyos élelmiszerféléket, ruhanemüket, bőröket a nyár közepén elrendelt zárlat miatt. Nem vihették a Balkánra sem oda szánt árujukat, mert Románia, Szerbia és Bulgária kormányai behozatali tilalmat rendeltek el a Magyarországról származó termékekre. Mégis sok kereskedőt találhatunk a kolera-károsultak javára adományozók sorában, s közülük csak kevesen fordultak a Járványbizottsághoz kártérítési igényüket hangoztatva. 51 A Központi Járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról, 1893. 35. 52 A Központi Járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról, 1893. 36. 53 BFL, Központi Járványbizottság Iktatókönyve 1892, 46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom