Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Hanny Erzsébet: Attila hun nagykirály egy kései, valenciai „leszármazottjának" részvétele Buda visszafoglalásában (1686)

Hanny Erzsébet ATTILA HUN NAGYKIRÁLY EGY KÉSEI, VALENCIAI „LESZÁRMAZOTTJÁNAK" RÉSZVÉTELE BUDA VISSZAFOGLALÁSÁBAN (1686) Buda 1541. évi török megszállása nagy veszteséget jelentett Magyarországnak, de megrendítette Európát is. A megelőző századokban a magyar királyság - 1390 óta távol tartván a törököt Európa szívétől - kivívta magának a „kereszténység védőbástyája" megtisztelő címet, királyait pedig hol a „Krisztus katonája", hol „a katolikus hit katonája" "- ként emlegették.

1 A város elfoglalása után azt lehetett hinni, hogy a török terjeszkedése nyugat felé nem áll meg. A birodalmi gyűlésen már a következő évben felmerült az elveszett királyi székhely visszahódításának gondolata.

2 Bár változó lelkesedéssel (az adott politikai érdek súlyától függően), de a császár is napirenden tartotta a kérdést, melyről a magyar főnemesség egy része sem engedte megfeledkezni.

1 Az elkövetkező évtizedekben voltak próbálkozások Buda visszafoglalására, mégis több mint száz évet kellett várni arra, amíg olyan összefogás jött létre, amelynek segítségével megvalósulhatott a nagyszabású terv. Az oszmán állam a 16-17. század fordulóján már jelentős belső problémákkal küzdött. Altalános volt a technikai elmaradottság, amely mind a gazdaságban, mind a hadászatban éreztette hatását. A birodalom megmentését egy nagy tehetségű, de már nem fiatal emberre, Köprülü Mehmed pasára ( 1656 - 1661 ) bízták, aki - kemény politikai vezetésének köszönhetően - rendbe is tette a birodalom szénáját. 1661-ben bekövetkezett halála után fia, a nála semmivel sem tehetségtelenebb Fazil Ahmed (1661-1676) örökölte a nagyvezírséget. Másfél évtizedes működésére a belső stabilitás volt jellemző, mely azonban nem jelentette a külső békét is.

4 Ahmed után a nagyvezíri posztot Kara Musztafa pasa (1676 -1683) vette át? A terv, amely Bécs elfoglalására irányult - és Kara Musztafa magáénak is vallott - már Nagy Szulejmán óta élt, de látszólag erre az időre értek meg azok a feltételek, amelyek mentén végrehajthatóvá is vált. A jelentős számú török sereg azonban 1683-ban A Bécs melletti Kahlenbergnél vereséget szenvedett. A Bécset felmentő szövetségesek, Sobieski János lengyel király és Károly lotharingiai herceg, valamint nem utolsósorban a Rüdiger von Stahremberg generális vezette, végsőkig kitartó védők egyértelművé tették, hogy az oszmán terjeszkedés 1 FODOR 2001. 179. 2 1542-ben Speyerben a birodalmi gyűlés 48 ezer katonát szavaz meg Buda visszavételére. Még az évben a birodalmi hadak - Joachim, brandenburgi választófejedelem parancsnoksága alatt - sikertelenül ostromolják meg Pestet. 3 1655-ben Lipótot a pozsonyi országgyűlés azzal a feltétellel választotta meg, hogy visszafoglalja Magyarországot. 4 1663-ban ismét fellángoltak a harcok a Habsburg birodalommal szemben. Bécs ugyanis beleavatkozott Erdély ügyeibe. A török hadjárat eredményeképpen Érsekújvár török kézre került, de a Bécs ellen irányuló támadás eredménytelenül zárult. A szentgotthárdi csatában a törökre mért vereség erejét 1664-ben, a vasvári békében Bécs nem használta ki. 5 MATUZ 1990. 143-148.