Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

képest csökkent. A gépgyár forgalom kimutatásai szerint 1946. második féléve 12,7 millió forintos termelési értékének 58 %-a szolgálta a jóvátételt, addig 1947-ben a 37,2 milliós termelésnek már csak a 35 %-át tette ki, s 1948 első felében a jóvátételi gyártás értékaránya már alig haladta meg a 16 %-ot.

76 A belföldi megrendelések szaporodásával párhuzamosan rohamosan növekedett a termelés mennyisége s folyamatosan gyarapodott a gépgyárban alkalmazottak száma is. Az összes foglalkoztatottak száma 1945 októberében 1157 fő, 1946 augusztusában 1523 fő , 1948 januárjában pedig már 1568 fő volt.

77 A forintmérlegre történt átállást követően 6 millió forintban meghatározott (30 ezer db. 200 forint névértékű részvényből álló) alaptőkéjű Láng L. Gépgyár Rt. elnöke dr. Scitovszky Tibor nyugalmazott külügyminiszter volt, alenökei Láng Gusztáv vezérigazgató és dr. Mándy Lajos, a Hitelbank ügyvezető igazgatója. A gyári szervezet 1948 elején a kereskedelmi osztályokból, a műszaki és szerkesztési osztályokból (gőzturbina-, gőzkazán-, dízelmotor-, gőzgép-, cukorgyári berendezési-, vegyigyári berendezési- és nyomdagép osztályok), az üzemi osztályokból (Üzemi I. - alsógyári műhelyek: kazán, kovács, hegesztő, rézműves; Üzemi II. - felsőgyári műhelyek: előműhelyek, megmunkáló, lakatos, szerelő; Üzemi III.: jármű-dizelmotor szerkesztés, szerszámgép, szerszámgép karbantartás) és az általános üzemi osztályokból (gyártási programiroda, üzemfenntartási-, szerelési-, szállítási osztályok, raktárak) állott. Ekkor fizikai munkakörben 1172 férfi és 80 nő dolgozott, az adminisztratív és kereskedelmi tisztviselők száma 314 volt, s a vállalati létszámhoz sorolták a 11 igazgatósági tagot és cégvezetőt, valamint a 22 főnyi inaktív hadirokkantat és hadigondozottat.

78 A viszonyok azonban hamarosan gyökeresen megváltoztak. 1947-ben a stabilizáció, a 3 éves terv addigi eredményei figyelembe vételével folytatódott a tervben is megfogalmazott tőkekisajátítások folytatása. Az 1948. évi XXV. tc. alapján állami tulajdonba vettek minden olyan magyar tulajdonú ipari, közlekedési, bánya- és kohóvállalatot, valamint villamos erőmüvet, amelyben a foglalkoztatottak száma meghaladta a száz főt. A törvény végrehajtásáról rendelkező 3500/1948. sz. kormányrendelet alapján az iparügyi miniszter 1948. március 25-i hatállyal államosított Láng Gépgyár élére vállalatvezetőt nevezett ki.

79 Az állami tulajdonba vétel utolsó aktusaként 1949. május 23-án magát a részvénytársaságot is törölték a céglajstromból azzal, hogy „a cég megszűnése és a cégre vonatkozó összes bejegyzések törlése bejegyeztetett azzal, hogy a cég a 8230/1948. Korm. sz. rendelet 3. §-a értelmében a 241/1949. sz. minisztertanácsi határozat szerint Láng Gépgyár nemzeti vállalattá alakult át."

80 Ezzel a nagyfontosságú lépéssel a Láng Gépgyár pontosan nyolc évtizeden át létezett magánés társas vállalkozású, illetve részvénytársasági cégformája megszűnt. A vállalat a következő négy évtizedben meg tudta őrizni a hazai gyári nagyiparban játszott szerepét és helyét. Fő profilja az energetikai gépgyártás lett, s a hazai villamos erőműveket többnyire Láng-gyártmányú turbinákkal szerelték fel. Gyártmányainak - gőzturbinák, atomenergetikai berendezések, kazánok, öntvények 76 BFL XF 126.g. Kereskedelmi osztály iratai. 1. dob. Eladási forgalom, export. Forgalom kimutatások 77 BFL XI. 126.d. Ügyvezetőségi iratok 3. dob. Jóvátételi szállítások 78 BFL XI. 126.d. Ügyvezetőségi iratok 4. dob. Jóvátételi Hivatal 79 CSERHALMI 1983. 202. Eredetileg Grimnyik Józsefet nevezték meg vállalatvezetőnek. Nem tudni milyen okból, de a Nehézipari Központ-beli megbízólevél átadáson (a volt bank-érdekeltségü vállalatok vezetői nem a Vasas Székházban, hanem a NIK-ben kapták meg megbízólevelüket) már Paulisz János, a Magyar Acélárugyár munkása vette át a Láng gépgyár vállalatvezetői megbízatását. 80 BFL VII. 2.e. Cégbíróság T.Cg. 193. kötet