Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

5. kép Jármű dízelmotorok a próbapadon, 1936 (OMM) A gépgyár „igénybevett hadiüzem"-ként szolgálta a háborús termelést, 1942 elejétől már két - 10-10 órás - műszakban. Az összes alkalmazott száma 1941-1943-ban átlagosan 1200-1300 fő körül mozgott; 1000-1100 munkás (valamennyi férfi) és 200 körüli tisztviselői létszámmal. A nagyarányú katonai behívások következtében állandósult a munkáshiány, amit sem a népmozgalmi irányított munkaerővel, sem pedig a közérdekű munkaszolgálatosokkal nem tudtak pótolni.

72 A gondokat tovább tetézte, hogy - a háborús helyzet miatt a motorgyártásnak vidékre történő kitelepítése tervezése időszakában. - 1944. szeptember 14-én a késő esti órákban légitámadás érte a gépgyárat. Bombakárokat szenvedett és leégett a vashordó-készítő műhely, megsérültek kész gyártmányok és szerszámgépek, károk keletkeztek az iroda- és műhelyépületekben, a munkáslakóházban is. Az év utolsó hónapjaiban a nyersanyagok és a fűtőanyag hiánya, a bevonulások, de a hadi helyzet alakulása miatt is a termelés rohamosan csökkent, s állt le szinte teljesen az év végével. 1945. január első napjaiban Angyalföld is a frontvonalba került, s a Láng Gépgyár környékén is harci cselekmények zajlottak, de a gyár komolyabb veszteségeket nem szenvedett. A front előre haladtával 1945. január 14-én cserélt gazdát a gyár és környéke, ahol ezt követően a szovjet hadsereg rendezkedett be. A Láng gépgyárat már előzetesen a hadsereg egyik javító bázisának szánták és mindent meg is tettek a munkák mielőbbi megindítása érdekében. Orosz katonai parancsnokság alatt már január 18-án megkezdődtek a munkák, s rá egy hétre a gépgyár saját erőmüvének köszönhetően a termelés is megindult. Elsősorban sérült harckocsi-, gépjármű- és traktormotorokat javítottak, 72 BFL XI. 126.C. Személyzeti és munkaügyi osztály iratai. 3. dob. Hadiüzemi személyzeti parancsnok működésére vonatkozó iratok