Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

minden korábbit meghaladó teljesítőképességű turbinák készültek.

62 A közlekedés céljára gyártott dízelmotor fejlődésében a nagy lökést a közúti közlekedés igényei jelentették. A gépgyár hamar bekapcsolódott a fejlesztési munkákba és minden más gyárat megelőzve 1936-ban kísérleti dízelmotorokat bocsátott Budapest Székesfőváros Autóbuszüzeme részére kipróbálás és tesztelés céljából. A hathengeres, 108 mm hengerfurat^, 130 mm löketű, 2000 percfordulatú járműmotorok messzemenően beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, és előbb a BSzKRT-autóbuszokat, majd a MÁVAUT és egyéb hazai autóbuszvállalatok járműveit látták el a világhírű Daimler-Benz stuttgarti cég szabadalma szerinti Lánggyártmányú dízelmotorokkal.

63 A termelés, az ármegállapítás, de legfőképpen az értékesítés biztosítására, a piacvédelemre szerveződtek a legkülönbözőbb vállalatközi megállapodások. A létrejött kartellek szerződésekkel biztosították és osztották fel egymás között - főleg az eladási területen - a piacot, kereteik között szabták meg az árakat, elsősorban is az egyezményeken kívül rekedt vállalatok ellenében. A Láng Gépgyár gyártmányai egyedi jellege miatt ezektől az egyezményektől távol tartotta magát. Valódi sorozatterméke csak a mindenkor jelentős árucsoportnak számító vashordók és a különféle tartályok voltak, így aztán természetesen adódott, hogy az 1937-1942 évek között alapítóként vett részt a tíz cég által létrehozott „tartányegyezmény"-ben. A kartellegyezményt a tartályok és lemezmunkák gyártásával foglalkozó tíz magyar vállalat alapította, elsősorban a racionálisabb üzletmenet, a költségkímélés és nem utolsósorban a reálisnak és kedvezőnek tartott értékesítési árak fenntartása érdekében.

64 A Láng L. Gépgyár Rt. a maga 11 %-os kvótájával a kartell negyedik legjelentősebb vállalata volt, s ha hozzászámítjuk az 1938-tól az érdekeltségében tartozó Rock István Gépgyár Rt. ugyancsak 11 %-os részesedését, akkor a Láng érdekeltség számított a legnagyobbnak, megelőzve a Ganz és Társa Rt.-t is. Ekkor maga a Láng L. Gépgyár Rt. árfolyamértéke, a másfél millió pengős jegyzett tőkéje alapján a 48. legjelentősebb hazai iparvállalat volt. Eredményes működésének köszönhetően valódi értéke ezt jelentősen felülmúlta, mivel a mérleg-főösszeg szerinti rangsorban - a nyolcadik legnagyobb hazai gépgyárként - a 36. helyen állott.

65 A vállalat erejének és iparbeli súlyának bizonyítéka volt az 1938 elején lezajlott tranzakció, amelynek során a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közreműködésével visszavásárolta az Erste Brünner Maschinenfabrik A.G. brünni cseh cégtől, az általa 191 l-ben átvett Rock István Gépgyár Rt. összes részvényét. A Csonka János tervei alapján az első magyar négykerekű gépkocsit 1905-ben elkészítő - és ekkoriban elsősorban kazánokat- és tüzelő berendezéseket, gőzgépeket és gőzturbinákat, dízelmotorokat, dohány-, cukor- és szeszgyári berendezéseket, útépítő gépeket, csővezetékeket gyártó - Rock Gépgyár a Láng Gépgyár és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltségébe tartozva ismét magyar vállalat lett.

66 A Láng gépgyár - annak ellenére, hogy a hazai gépipar technikai színvonalát jelentősen felülmúlta - a második világháború előestéjén sem részesült a továbbnövekedés, a termelésfejlesztés feltételeit biztosító, vagy azt megteremtő állami és honvédelmi beruházásokból. Ebben az évben beruházásra mindössze 25 ezer pengőt fordítottak, s ebből hét 62 TIRSCHER 216-217. 63 PÁRTOS 1937. 415-416. 64 BFL XL 126.U. Ügyvezetőségi iratok. 2. dob. Karteliegyezmények, szerződések. 65 KÖVÉR 2002. 346-348. 66 BFL XI. 126.d. Ügyvezetőségi iratok. 1. dob. Cégjogi iratok. Részvények, állami kedvezmény